Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)

Tanulmányok - Simon Katalin: Városi tér - egyházi tér. A katolikus egyház városi térhasználata a 18. századi Budán

Simon Katalin: Városi tér - egyházi tér

11

használták a lakosok, azonban idővel felszámolták azt, mivel 1705-1706 között felépítették a mai plébániatemplom elődjét, a Segítő Szűz Mária-templomot.7

Az 1740-es évektől figyelhető meg a meglévő templomok, kápolnák csinosításának, reprezentatívvá alakításának egyre nagyobb igénye.8 Az, hogy menynyire idő- és költségigényes volt új templomot építeni, jól látszik a vízivárosi Szent Anna-templom példáján, ahol az 1724-ben a város által megvásárolt egykori fogadóban berendezett kápolnát csak a század második felében váltotta fel a ma is álló monumentális épület.9 Újlakon, a korábbi, Segítő Szűz Máriának szentelt kápolna helyén csak 1749-ben avatták fel a Sarlós Boldogasszony-plébániatemplomot (véglegesen 1762-ben épült fel).10 11 A többi külvárosi templom szintén a 18. század második felében kapta meg mai formáját (kisebb átalakításokat nem számítva), utolsóként az egykori Kéményseprő-kápolna helyett felépített krisztinavárosi Havas Boldogasszony-templom 1797-ben."

A mai plébániák zömmel szintén a 18. század második felében kaptak végleges helyet, azt megelőzően szükségmegoldásként vettek igénybe ingatlanokat ilyen céllal. A Várban csak az addig plébánosi feladatot ellátó jezsuita rend feloszlatását követően alakított ki a város külön plébániát.12 A Vízivárosban a Szent Anna-templom felépülte előtt az egykori Horgony-fogadóban működött a kápolna és a papiak is, majd az 1780-as években alakítottak ki tágas, elemi iskolai tanteremmel is ellátott plébániaépületet.13 A Tabánban 1759-ben építettek új paplakot a korábbi helyén.14 Újlakon 1766. évi felépítéséig az úgynevezett

7 Fehér 1933. 60. p, BFL IV.1009.b 7. köt. föl. 38-39, Simon 2017. 23. p.

8 A görögkeleti rácok is ebben az időszakban, 1741-1751 között építették fel a Tabánban a korábbi helyén új templomukat. Miller 1760. 106. p, Horler 1955. 755-757. p, Nagy 1975.227, 537. p.

9 Az 1740-es alapkőletételt követően 1746-ban miséztek benne először, majd 1762-re készültek el véglegesen. Miller 1760. 97. p, Schoen 1930, FIorler 1955. 600-616. p, Nagy 1975. 226. p, Beke 2013. 83-84. p, Némethy 2013.

10 Miller 1760. 104. p, Nagy 1975. 227. p, Tarján 2013. A korábbi kápolna képét ld. Buda 1740. évi térképén: OSZK TK 316.

11 A templom 1795-1797 között épült fel, a régi kápolna ekkor még működött. A Fiavas Boldogasszony-templom építésének befejezését követően átvitték a kápolna kegyképét az új templomba, végül a régi kápolnát lebontották. Förderer 1797, Horler 1955. 764-772. p, Gál 1972. 183. p, Török 2013. Tervei: BFL XV.17.a.302 No. 95 /1785, Hamon Kristóf/, ill. BFL XV.17.a.302 109, BFL XV.17.a.302 144.

12 1777-1901 között, lebontásáig használták az Országház utca 3. alatti házat erre a célra. Horler 1955. 582. p, Simon 2017. 62. p.

13 A bővítési tervet ld. BFL XV.17.a.302 No. 83.

14 Miller 1760. 106. p, Beke 2013. 84. p, Fejérdy 2013. 386, 391. p, Simon 2017. 63. p.