Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Simon Katalin: Városi tér - egyházi tér. A katolikus egyház városi térhasználata a 18. századi Budán
12 Tanulmányok Schininger Simon-féle házban laktak a városrész plébánosai - az új plébániát pedig a régi templom helyén építették fel.15 A kolostorok helyének kiválasztását az adott rend feladatai határozták meg (lásd az egyes városrészekben lelkipásztori teendőket ellátó rendek megtelepedését, például az ágostonosokat Országúton). A Vár közterein a világi (városi, katonai) intézmények mellett az egyháziaknak is fontos szerepe volt. A Császárrésnél (Kayl. Preche, mai Kapisztrán tér) a Mária Magdolna-templomnál építették ki a ferencesek, valamint a klarisszák a kolostorukat. A Császárrés egyszerre játszott egyházi és katonai szempontból jelentős szerepet a város életében, hiszen a templom és a kolostorok mellett itt állt két nagy kaszárnya, továbbá ez a tér adott helyet minden évben az 1686. évi sikeres visszafoglalás megünneplésének annak szeptember 2-i évfordulóján. A Szentháromság tér (a 17. század végén beim Rathaus, bey denen Fleischbänckhen, majd a Szentháromság-oszlopra utalva bey der Saulén, 1763-ban Jesuiter Blatz néven),16 ahogy azt különböző elnevezései is mutatják, a tér egyik oldalán a városigazgatás székhelye (városháza, mészárszékek), másik oldalán pedig az egyházé (Buda főplébániatemplomaként a Nagyboldogasszony-templom, oldalain a rend 1773. évi feloszlatásáig a város plébánosi teendőit ellátó jezsuiták szemináriumával és konviktusával) volt, mintegy jelképezve a város vezetése és a jezsuiták közötti, a kegyúri jogok miatt fennálló ellentétet. A tér közepén az 1712-ben felállított új Szentháromság-oszloppal, valamint az úgynevezett Doktor-kúttal, amelynek tetejét 1773-ig Loyolai Szent Ignác szobra díszítette.17 A mai Hess András téren (a 17. század végén - utalással a jezsuitákra - bey dem Collegio, a 18. században Collegium Gasse)18 a városi és egyházi intézményeket katonai létesítmények egészítették ki: a középkori domonkos kolostor romjain élelmiszertár, lőportorony és sütöde kialakításával (úgynevetett Backhaus Casserne, ma Hess András tér 2.), vele szemben pedig katonai rokkantkórházzal és ácsudvarral (ma Hess András tér 4.).19 A Dísz tér (.Parada Platz, Haupt Platz), illetve a Vízi vagy Vízivárosi és a Székesfehérvári kapu vonalától délre eső terület alapvetően katonai célokat szolgált. így kapott helyet a Főőrség és a kaszárnyák mellett a Vízi kapu mögött a karmeliták kolostora és temploma, akik a katonák lelkipásztoraiként működtek. Buda két legnépesebb városrésze, a Víziváros és a Tabán a város kereskedelmi csomópontjainak számítottak. Előbbi központjában, a mai Batthyány tér 15 Vanossi 1733. 18. p, Tarján 2013. 163-164, 170. p. 16 Az elnevezéseket ld. Simon 2017. 50-51. p. 17 Vanossi 1733. 1 1. p, Nagy 1975. 237. p. 18 Uo. 19 Simon 2017. 15, 74,92. p.
