Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)

Tanulmányok - Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei

Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei 109

leti alelnök, Marton Andor akadémiai tanár, százados, Paár József kereskedő őrmester, Pöschl Antal városi pénztáros, százados, Selmeczi János cukrász, ipartestületi elnök, Szabó Vendel árvaszéki ülnök, főhadnagy és Tomecsek István kisbirtokos, hadnagy voltak.87

1924-ben Panajott Sándor nyugalmazott csendőrségi altábornagy képviselőtestületi tagként tett indítványt emlékoszlop felállítására a háborúban hősi halált halt katonák emlékére. A testület általános helyesléssel vette tudomásul, és megbízták Proszonits István polgármestert, hogy szoborbizottság alakítása céljából, társadalmi úton hívjon egybe értekezletet.88 A polgármester által meghirdetett gyűlés eredményeként megalakították a mintegy 70 fős Magyaróvári Hadiemlék Nagybizottságot, amelynek elnöke Panajott Sándor lett.89 A bizottság kérvényezte a városi tanácstól az emlékmű helykijelölését, mert anélkül a tervek sem készíthetők el. A városrendezési és építészeti bizottság két helyszínt javasolt. Elsősorban a múzeum kertjét, ahol annak csonkításával alakítanák ki az emlékoszlop helyét, másodsorban pedig a Posta teret, a Kosztamlaczky-ház elbontása után nyert terület közepét.90 A képviselőtestület ekkor még a múzeum melletti helyszín javára döntött.91

1928 nyarán, amikor a Deák Ferenc téren álló Nepomuki Szent János szobor tatarozásáról volt szó, - forgalmi okból - felmerült más helyszínre való áttelepítése, valamint az is, hogy a helyére kerülhetne a hősi emlékmű.92 1929-ben már a Városkapu téren tervezték elhelyezni az emlékművet, azonban az ügy nem haladt. A polgármester az artézi kút fúrásával összhangban próbálta megvalósítani az emlékművet, amit sokan nem támogattak, ezért újra kérték a nagybizottság összehívását.93 1930 tavaszán már egyértelműen a bíróság előtti tér mutatkozott a legalkalmasabb helyszínnek.94 A város hősi halottainak emlékére a járásbíróság előtti tér közepén létesítendő emlékmű szoboralakjára Kaszás Miklós magyaróvári szobrász készített tervet. Ám a meztelen szoboralakot a testület erkölcsi okokból nem fogadta el, ezért pályázatot írtak ki az emlékmű létesítésére.95

87 MNL GyMSM GyL V.B.1902 1922/158

88 MNL GyMSM GyL V.B. 1901 1924/67.

89 MvmMH, 1924. szeptember 25.

90 MNL GyMSM GyL V.B.1902 1925/54.

91 MNL GyMSM GyL V.B. 1901 1925/42.

92 MNL GyMSM GyL V.B. 1901 1928/54.

93 MNL GyMSM GyL V.B. 1901 1929/53.

94 MNL GyMSM GyL V.B. 1901 1930/56.

95 MNL GyMSM GyL V.B. 1901 1932/5.