Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei
110 Tanulmányok A következő testületi ülésre letisztult a hadiemlékmü formája, és már egy körülbelül 10 méter magas süttői mészkő obeliszkben gondolkoztak, amelyet a Városkapu tér közepén kívántak elhelyezni.96 A vallás- és közoktatásügyi minisztérium Hősi Emlékművek Bíráló Bizottsága jóváhagyta az obeliszket. A versenytárgyalásra beadott ajánlatokat 1932 szeptemberében tárgyalta a képviselőtestület. A döntés értelmében az alépítményt Vihart Ignác, a felépítményt Péter György építhette meg. A város nem rendelkezett a kivitelezéshez szükséges összeggel, ahhoz még 6000 pengő hiányzott, Péter György azonban hajlandó volt hitelezni, amíg a város gyűjtéssel vagy egyéb úton előteremti a pénzt. 1933 tavaszára készült el a hősi emlékmű, melynek felavatását május 28-ára, a Hősök Napjára tervezték. Avatóbeszéd tartására a városban élő Habsburg Frigyes királyi főherceget kérték fel. Ugyanerre a napra tervezték az országos gazdászbajnokság sportversenyeit, amelynek házigazdája a Magyaróvári Gazdasági Akadémia atlétikai klubja volt. Az eseményre a MÁV filléres gyorsvonatot indított Budapestről Moson-Magyaróvárra.97 így a Városkapu téren az 1914-1918. évi világháború magyaróvári hőseinek emlékét megörökítő háborús emlékművet nagyszabású, a város kereteit messze meghaladó ünnepséggel avatták fel 1933. május 28-án. Az emlékmű föld feletti magassága 13,12 méter. Az emlékmű közadakozásból épült, 10 000 pengő értékben. A lépcsőzet és az obeliszk középpontjának találkozásában, egy üregben időkapszulát helyeztek el. Az ünnepélyen megjelent szamosfalvi Panajott Sándor, a szoboralap megteremtője és Frigyes főherceg is. Az ünnepi beszédet Frigyes királyi főherceg nevében és megbízásából Albrecht királyi herceg tartotta, jelen volt Kállay Miklós földmívelésügyi miniszter is. Az emlékművet dr. Sattler János polgármester vette át a város nevében. Az avatáson körülbelül hatezren jelentek meg, közülük 964-en érkeztek a MÁV a belföldi idegenforgalom növelése céljából indított filléres gyorsvonatával a fővárosból.98 A Hősök emlékének megörökítéséről szóló 1917. évi VIII. te. alapján az emlékművön meg kellett volna örökíteni a település hősi áldozatainak nevét. 125 nevet össze is gyűjtöttek, azonban mégsem vésték fel azokat az emlékműre. Az ügy még tíz évvel később is napirenden volt, igaz, ekkor már nem az emlékműre helyezték volna, mivel azt nem akarták megbontani, hanem a temető kerítésének falán helyezték volna el a neveket tartalmazó márványtáblát, így alakítva ki a Hősök emlékfalát.99 96 MNL GyMSM GyL V.B. 1901 1932/10. 97 MNL GyMSM GyL V.B.1901 1933/32. 98 MNL GyMSM GyL V.B.1901 1933/37. 99 MvmMH, 1943. május 30.
