Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei
100 Tanulmányok alatta folyt. A megállapodás tartalmazta, hogy a város az ingatlanon lévő építményeket elbontja, az épület körül járdát készít, a telekhatáron kőkerítést épít, és az ingatlan előtti teret parkosítja. Továbbá hogy a járásbíróság és fogház számára szükséges bútorokat, szerelvényeket beszerzi, vállalja az átköltöztetést, a közműveket, a villanyt és a távbeszélőt is beszerelteti 20 000 pengő összeghatárig.48 A határozat értelmében a polgármester és a járásbíróság elnöke 1928 februárjában kötötte meg az ajándékozási szerződést. A város még a Munkásbiztosító Pénztárral folytatott tárgyalások során határozatba foglalta, hogy a tűzoltószertárt és tartozékait csak a jogügylet megkötése után fogják bontani.49 Erre végül 1928 áprilisában került sor, de ekkor már járásbíróság számára. A Posta téren a Lajta-csatoma fölé ültetett akácfa ligetet is kivágták, mivel az építkezés után parkosítani szándékozták a teret.50 Az épület terveit a korábban talajvizsgálatot végző Menyhért Miklós budapesti építésszel készíttette el a minisztérium. Az építkezést a szombathelyi Kopfensteiner Testvérek vállalata és a Magyaróvári Építő-Ipari és Kereskedelmi Rt. végezte 300 000 pengőt meghaladó költséggel, ami jelentősen segítette a helyi iparosokat. Maga az épület impozáns méretével nemcsak járásbíróságnak, de akár törvényszéki épületnek is bediene. Az L alakú épület 53,5 méteres utcafronti főhomlokzatával betölti a Városkapu tér délkeleti oldalát. A Honvéd utcai 28,5 méteres épületszámy alkotta a fogházi részt, az udvaron rabsétáltatóval. A Városkapu tér 4. szám alatti egyemeletes épület neoklasszicista és neobarokk elemeket visel. Kívül és belül is gazdagon díszített szobrász munkákkal, melyeket Péter György helybeli kőfaragó készített. Impozáns az épület belső tere is, különösen a lépcsőháza. Az épület legfőbb dísze az angyalok által tartott kiscímer, alatta Justitia-fej domborművel, a bejárat előterében pedig két márványtábla tanúskodik az építkezés körülményeiről.51 Az épületet 1929. október 17-én vette használatba a járásbíróság.52 Itt működött a telekkönyvi hivatal, a közjegyzőség, illetve napjainkban az ügyészség is. A járásbíróság elkészülte után létesült a posta előtti kis háromszögletű téren a város artézi kútja, melynek fúrását még 1928-ban határozta el a képviselőtestület, mivel a város területén lévő kutakból nyert ivóvíz nagyon egészségtelen volt.53 48 MNL GyMSM GyL V.B. 1901 1927/97. 49 MNL GyMSM GyL V.B. 1901 1927/42. 50 MvmMH, 1928. április 22. 51 MNL GyMSMGyL V.B. 1903.a 1928/4843. 52 MvmMH, 1929. október 20. 53 MNL GyMSMGyL V.B. 1901 1928/57.