Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)

Tanulmányok - Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei

Beregszászi Balázs: A magyaróvári Városkapu tér kialakítása és nevezetességei 101

5. kép. Képeslap, 1930-as évek A szerző tulajdonában

Utcanyitások az új városrészek felé

Kapcsolat az Ipartelep felé

A város az I. világháború vége felé, 1917-ben vette tervbe egy új városi mozgószínház és vigadó építését. Az ügy nagy hordereje és sokoldalúsága miatt az elöljáróság egy 12 fős bizottságot hozott létre. Többen az Arany Ökör melletti részt, mások a Kosztamlaczky-ház helyét javasolták helyszínként. A mozi helykijelölése kapcsán - az ekkor a városban élő Kotál Henrik lőporgyári építész ötlete nyomán - vetődött fel a várost és a lőporgyárat összekötő út létesítése a Fő utca, a Pozsonyi út és a posta által határolt térre készített városrendezési tervben. Érdekessége, hogy az összekötő utat nem a malom felett, hanem alatta vezette volna a Fő utcába (a mai Grábner Emil utca helyén). Ezt módosította Komay Károly m. kir. népfelkelő mérnök, hogy az új út a Pozsonyi útba csatlakozzék a malom felett. A kialakítandó új teret IV. Károly királyról szándékozták elnevezni.54

54 MvmMH, 1917. febmár 18, 25, április 8.