Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Magyar Erzsébet: "Társalkodási kertek, promenádok, mulató- és népkertek"

Magyar Erzsébet: „Társalkodási kertek, promenádok, mulató- és népkertek”85

Az 1 főre jutó közparkok len'ilele (m2)

1. ábra. Béas, Budapest, Prága, Zágráb közparkjainak területe, a lakosság száma és az egy főre jutó közpark területe 1890-ben46

A polgárosodás és a hazafiság, a lokálpatriotizmus jegyében mind a négy vizsgált városban több olyan egyletet, társulatot is találunk, amelyek magánkezdeményezés nyomán sétányok kialakítása céljából alakultak, vagy ezt a feladatot is felvették célkitűzéseik közé. Ezzel a konkrét célkitűzéssel valójában az adott város társas életének kívántak újabb lendületet adni, s már megalakulásuk önmagában is erről tanúskodott. Zágrábban ennek köszönhette létrejöttét az Északi-sétány Társulat,47 Pesten pedig a Széchenyi-féle Sétány Társulat.48 Bécsben hasonló kezdeményezés nyomán valósulhatott meg az 1888-ban ünnepélyes keretek között megnyitott Türkenschanzpark.49 Prágában a Lövészsziget (azaz Strelecký ostrov/ Schützeninsel, Malá Benátka/ Klein-Venedig) császári kegynek köszönhetően került 1537-ben a lövészegylet tulajdonába, s

46 Az adatok forrásai: Die Lungen von Prag. Prager Tagblatt, 1890. 8. Oct. Nr. 276. 3-4. p; Balogh 1958; Bertovič 1995. 34-35. p.

47 Kampuš-Karaman 1995. 162. p.

48 FSZEK Budapest Gyűjtemény Bq 0910/236—4689, Schmall 1899. 60-61. p, Magyar 2008. 297-299. p.

49 Lásd Fischer 1979. 48. p; Fielhauer 1987; Magyar 2008. 297-299. p.