Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Magyar Erzsébet: "Társalkodási kertek, promenádok, mulató- és népkertek"
86 Zöldterület, közterület a sziget az egylet kezelésében nem csupán gyakorlótérként, hanem a közép- és alsó rétegek szórakozóhelyéül is szolgált.50 Sétányok, parkok fejlesztésén, létrehozásán túl is számos egylet, társulat, klub működése köthető parkokhoz, így például Bécsben51 és Budapesten52 a Park Club (igaz, a közös név korántsem azonos tartalmat takar), vagy Budapesten a városligeti Korcsolyázó Egylet.53 Olyan, elsősorban sportklubokra is találunk példákat, amelyek megalakulásukat tekintve nem valamely park köré szerveződtek, ám a tevékenységi körük miatt alapvetően parkokban találtak otthonra. Többek között a Margitszigeten számos sportegyesület telepedett meg, és ideiglenes jelleggel a Városligetben is működtek hasonló társaságok.54 Bécsben az Atlétikai Sport Klub első pályája a Práterben létesült,55 Prágában pedig a fentebb már említett lövészegyletet idézhetjük példaként. Az 1861 végén, hivatalosan 1862-ben Miroslav Tyrš által a német Turnverein ellenében megalapított cseh torna- és sportegyesület,56 a későbbiekben a cseh nemzeti öntudat ápolásában olyan meghatározó szerepet betöltő, elsősorban a középosztályra támaszkodó, Prágában és egész Csehországban, valamint nemzetközi szinten is komoly politikai befolyással rendelkező Sokol (Sólyom) első összejövetelének a Lövész-sziget adott otthont. Később, amikor rendezvényei már „kinőtték” a szigetet, a Letná tágabb értelemben vett területére, a parktól északra, az úgynevezett Letná-fennsíkra (Letenská plaň) kerültek át. így például a cseh Sokol egységeinek III. találkozója, amely alkalomból hatalmas arénát építettek a parktól északra elterülő szabad területen, az úgynevezett gyakorlótéren,57 ezáltal a sport is gazdagította a tágabb értelemben vett park funkcióit. Az állandósított aréna (mai szóval stadion) sportesemények mellett a Sokol nagyszabású nemzeti és nemzetközi találkozóinak rendszeres helyszíne volt, például 1912- ben, megalakulásának 50. évfordulóján.58 Zágrábban a horvát Sokol rendezvényeit többnyire a Zöld patkó parkjaiban tartották, székhelye is a Nyugati park északi részén épült fel az 1880-as években: „Nemzeti otthon” néven nemcsak a horvát nemzeti testedző egyesületnek, hanem a zeneegyletnek, a Kólónak is otthont biztosított.59 50 Gerle 1830. 20. p; Pacáková-Hošt álková 2000. 360-362. p. 51 Wiener Park-Club 1881-1891, Wiener Park-Club 1912-1916. 52 A Park Club évkönyvei, Magyar 2008. 306-309. p. 53 Márkus 1909, Magyar 2008. 299-306. p. 54 Magyar 2008. 222-228. p. 55 Storch 1993. 61. p. 56 Cohen 1981. 64. p. 57 Svélozor, 1895. június 28. 389. p. 58 Zlatá Praha, 1912. 510-512. p. 59 Kneževič 1996. 172, 176-178, 606-608. p.
