Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Magyar Erzsébet: "Társalkodási kertek, promenádok, mulató- és népkertek"
82 Zöldterület, közterület Városszépítés és reprezentáció A Monarchia vizsgált közparkjai elsősorban a reprezentáció és a városszépítés céljait szolgálták: a nyugat-európai példáktól eltérően ezekben az egészségügyi szempontok csak csekély mértékben érvényesültek a közösségi, a városi identitás szimbolikus megjelenítésének döntő súlyával szemben. Az általános európai kontextusba illeszkedve a 19. század második felében, de elsősorban az 1870-es évektől mind a négy vizsgált városban nagy ívű fejlesztések indultak meg, amelyek a városi zöldterületeket is érintették. Kialakításukban urbanisztikai funkciójuk mellett elsősorban a politikai és állami reprezentáció játszott meghatározó szerepet, hiszen egy-egy város, ország önkifejezési törekvéseit tükrözi, miként viszonyul új zöldterületek megalkotásához, illetve hogyan kezeli a már meglévőket. Budapesten például sok esetben telekspekulációnak, gazdasági szempontoknak estek áldozatul zöldterületek létesítésére alkalmas, illetve eredetileg erre a célra szánt területek. Példaként említhető a Váci úti egykori temető, ahová kezdetben parkot terveztek, végül azonban beépítették a területet.35 Hasonló gondot jelentett egyes, már meglévő kertek, parkok területének jelentős csökkenése a beépítések következtében. így történt ez a Füvészkert esetében,36 amely 1849-ben költözött az egyetem által 1847-ben megvásárolt Festetics-kertbe. Mivel a gyarapodó lakosság szakszerű orvosi ellátása érdekében újabb klinikai épületekre volt szükség, az 1890-es évektől folytatódó bővítések a Füvészkert rovására történtek, amely így eredeti területének mintegy kétharmadára zsugorodott. A szimbolikus tartalmú városi zöldterület-fejlesztés során mintaként London, Párizs, valamint (részben ezek nyomán) Bécs szolgált. A bécsi Ring kialakításának példája tetten érhető a zágrábi Zöld patkó, valamint a reprezentáció szempontjából (a párizsi minta mellett) a pesti Belvárost a Városligettel összekötő Sugár, majd Andrássy út megalkotása kapcsán. Budapest és Prága esetében az osztrák-magyar kiegyezést követően a császárváros egyszerre jelentett mintát és riválist. Prága ekkori városfejlesztése során a bécsi és budapesti pél35 Az 1882-es közgyűlési jegyzőkönyvből világosan kitűnik, hogy a hivatalos érvelés szerint a Váci úti egykori temető teljes területén azért nem létesülhetett sétány, mivel mély védgátak zárták el, nem volt alkalmas parknak, helyére gyár létesítését tervezték. A park megvalósítása érdekében interpelláló képviselő vita nélkül fogadta el a választ, s a terület nem teljes egészében zöldterületként való hasznosítása nem vont maga után tiltakozást. Lásd Budapest Főváros ... 1916-1917. 646. pont, 1882. október 11. 36 Magyar 2008. 117-118. p; Hollósi Sándor: Pusztulás útján a főváros legszebb kertje. Budapest, 1913. szeptember 14; Lendl Adolf: A botanikus kert jövője. Magyar Hírlap, 1908. november 15.
