Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Magyar Erzsébet: "Társalkodási kertek, promenádok, mulató- és népkertek"
Magyar Erzsébet: „Társalkodási kertek, promenádok, mulató- és népkertek 79 térrendszer kialakításának gondolata csak 1882-ben fogalmazódott meg, bár egyes elemei ekkorra már készen álltak. így Zágráb máig legnépszerűbb városi parkja az egykori marhavásártér helyén létesült Zrínyi tér, amely a horvát bán javaslatára 1866-tól viseli ezt a nevet. A horvát nemzeti panteon is itt kapott helyet. A városi kertek és parkok a 19. század folyamán Bécs, Budapest, Prága és Zágráb a 18. század második felében, illetve végén számos olyan magánparkkal rendelkezett, amelyeket a városi lakosság szabadon vagy kisebb-nagyobb megkötések mellett használhatott. - Megnyitásuk bő egy évszázaddal követte a nyugati-európai példákat. A közösségi zöldterületek kialakítása során az eltérő természeti, illetve a városok kiterjedése jelentette adottságokon túl számos közös és eltérő jellemvonás fedezhető fel. Ám a divatnak hódoló átalakítások mellett is tovább élő töretlen hagyományról csak Bécs és Prága esetében beszélhetünk. A 18. század végén és a 19. század elején szinte kizárólag magánkezdeményezés nyomán létrehozott, illetve megnyílt magánkertek, -parkok szolgálták a városlakók kikapcsolódását, testi-lelki felüdülését: köztük Bécsben a Prater, az Augarten, valamint később a Volksgarten, Pest-Budán az Orczy-kert, valamint a Margitsziget, Prágában a Královská obora, Zágrábban a Maximir. A hazaszeretet és lokálpatriotizmus által motivált magánszemélyek kezdeményezései a 19. század folyamán szintén meghatározó szerepet játszottak a városi zöld kialakításában. így Zágrábban a felsővárosi sétányok létrehozásában a század első felében több városi polgár, a Maximir rendezésében és a nagyközönség előtt való megnyitásában a zágrábi püspökök nagylelkűsége játszott fontos szerepet. Prágában a Chotek család több tagja (akikhez a Népkert, vagyis a Chotek kert létrehozása köthető),21 illetve a gazdag hadiszállító, Jakob Wimmer, Pest- Budán pedig József nádor, Széchenyi István,22 majd József főherceg szerzett múlhatatlan érdemeket ezen a téren. Mivel Bécs nem csupán nagyváros, hanem birodalmi központ és császári székhely is volt, presztízsének emelése az uralkodók intézkedései nyomán a városi zöld létrehozásában és kiképzésében is érvényesült. Az uralkodó, illetve az arisztokrácia kertjeinek megnyitása olyan kulturális modellt is közvetített, amely meghatározta eme tér társadalmi felhasználását: 21 Volek 1971. 22 Életképek, 1844. 160. p.
