Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Magyar Erzsébet: "Társalkodási kertek, promenádok, mulató- és népkertek"
78 Zöldterület, közterület bolása, ami 1870-ben zárult le. A Ringstrasse kialakítása (amely meghatározó szerepet játszott a parkok létrehozásában és rendezésében) ennél hosszabb folyamat volt, beépülése az 1890-es évekig tartott. Az egykori Glacis helyén 1862-ben nyílt meg Bécs első városi tulajdonban levő parkja, a Stadtpark, majd mellette 1863-ban a Kinderpark, amely ma a Stadtpark része. Az 1784-ben, az O-, az Újváros, a Kisoldal és a Vár egyesítésével létrejött Prága19 máig legnagyobb parkja a Královská obora, a Királyi vadaskert, amely népszerűbb formájában, Stromovka néven, illetve a német forrásokban Baumgartenként is szerepel. Kapui 1804 óta nyitottak a nagyközönség előtt. A század végének nagy országos kiállításai szintén itt kaptak helyet. A prágai Várhegy oldalában található Királyi kert mellett 1833-ban nyílt meg a Chotek vagy más néven Népkert. A Petrin-hegy oldalában 1826-ban létesült a Kinsky-kert, amely majd csak a 20. század elején került át városi tulajdonba, és a specializáció érdekes példájaként néprajzi parkként, egyfajta skanzenként szolgált. Prága szigetei szintén fontos szerepet játszottak a korabeli társas életben: így a Zsófia (1918-tól Szláv) sziget 1884-ben került városi tulajdonba, a Lövész sziget a 16. századtól állt a prágai polgárok lövészegyletének a rendelkezésére. A Stvanice, avagy Allathajszák szigete, amely nevét a középkor folyamán itt rendezett állatviadalokról kapta, a 19. század elején végrehajtott átalakítások révén elsősorban az alsóbb rétegek szórakozási igényeit elégítette ki. 1866-ban a korábbi várost körülölelő erődítményövezet megszüntetésével Prága - Bécscsel ellentétben - kevés zöld területet nyert, megmaradt az erős beépítettsége, ez alól kivételt egyedül az itt létrejött városi park, a Velký park vagy más néven Stadtpark képezett. Az 1860-as években került sor az Újvárosban az egykori Marhavásártér, új nevén a Károly tér parkosítására is. Zágráb20 máig legnagyobb parkja, a 18. század végén egy korábbi tölgyerdő, a zágrábi püspökök egykori vadászterületének parkosításával létesült. Ez az 1840-es évek elején jelentős átalakításon átesett Maksimir vagy Miksapihenő, amely a forrásokban Jurjaves néven is szerepel, valójában majd csak a 19. század legvégén került a város közigazgatási határán belülre. A Gradec/Felsőváros sétányainak kiépülése az 1810-es években vette kezdetét. A Kaptol/Káptalan parkja, a Ribnjak, mint azt a horvát neve is mutatja, eredetileg halastó volt, amelynek kiszárítása 1828-ban indult meg. A Felsőváros és a Káptalan 1850- es egyesítését a Donji Grad/Alsóváros kiépítése követte, és ennek keretében valósult meg az úgynevezett zöld patkó kialakítása. Az összefüggő park- és 19 Dokoupil-Naumann-Riedl-Veselý 1957, Bašeová 1991, Pacáková-Hošt álková 2000, Magyar 2008. 310-332. p. 20 Gostl 1994, Jurkovič-Maruševski 1993, Bertovic 1995, Dobronič 1965, Brolich 1994, Draganovič 2002, Maruševski 1997, Kneževič 2000, Magyar 2008. 333-352. p.
