Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Fatsar Kristóf: Witsch Rudolph és a Batthyány-erdő: a Városliget közparkká alakítására tett egyik első komoly kísérlet

Fatsar Kristóf: Witsch Rudolph és a Batthyány-erdő...

45

tak, bár az 1860-as évek végén némi partrendezésen és a kisebbik, Széchenyisziget esetében jelentős területbővítésen estek át.

Witsch hozta létre a mai Városligeti fasort is, amikor a Király utca folytatásában négyes fasort ültetett részben nyárfákból, részben vadgesztenyefákból úgy, hogy szélesebb, középső része a kocsiknak, oldalsó, keskenyebb sétányai a gyalogosoknak szolgáltak.26 Ez a séma a francia barokk kertművészet kánonjában már szereplő allééicontrallée megosztást követi, hiszen ennek az elrendezésnek a célszerűsége mit sem változott. Érdekesebb az az adat, hogy Witsch ötszáz öl hosszúságú, tehát közel egy kilométernyi fasorról beszél, holott a mai Városligeti fasor hosszúsága csak hétszáz méter körüli. Ennek magyarázata az, amit voltaképpen könyvében is állít, miszerint a szigeti mulatóhelyekhez kívánt bejárást biztosítani, tehát a fasornak a szigetekig kellett nyúlnia. Ez magyarázza a hosszabb, valóban egy kilométer körüli fasort (4. kép), amit megerősítenek egykorú forrásaink, még Nebbien felmérési rajza is.

4. kép. A városligeti fasor eredeti, egy kilométer hosszúságú kiültetése Lipszky János 1810-es térképén BTM 14755 1-4.

26 Witsch 1809b. 55. p.