Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Fatsar Kristóf: Witsch Rudolph és a Batthyány-erdő: a Városliget közparkká alakítására tett egyik első komoly kísérlet
46 Zöldterület, közterület Witsch ír a magánosok szőlő- és gyümölcstelepítési kísérleteiről, konyhakerti tapasztalatairól, amelyek - úgy tűnik - az ő irányítása mellett folytak, és természetesen szervesanyag bevitelével jártak. Ír díszkerti területek létrehozásáról is, az ott ültetett gesztenye-, juhar-, hárs-, akác-, nyár- és jegenyefákról, de úgy tűnik, hogy ezek is magánkertekben, nem pedig a Városliget részeként történtek. Magántervezői praxisát Witsch később is folytatta, mert úgy tűnik, hogy 1813-tól nagyobb szabadságot élvezett, térképészeti munkákban vett részt, illetve 1822-ig a Kis-Kárpátok környékén találjuk, nagyobbrészt Nagyszombatban, de Galgócon, Alsókorompán, Vészeién és természetesen Pozsonyban is. Személyes kapcsolatban állt a korszak nagy kertmecénásaival, és nem elképzelhetetlen, hogy például a semptei Esterházy-, a galgóci Erdődy- vagy a veszelei Mednyánszky-kastélykertek tervezésében is szerepet játszott.27 Witsch kertmüvészeti elképzeléseit, pontosabban azok eszmei tartalmát és kertesztétikájának alapjait leghűségesebben mindössze a vígvári (1899-ig Veszele, ma Veselé Szlovákiában) templomkerthez készített tervének28 sajátkezű megjegyzései ismertetik meg velünk (5. kép). A tervlapra pillantva első látásra is nyilvánvaló, hogy egy kis kiterjedésű és aránylag jelentéktelen kertről van szó. Ennek ellenére mindarról ír, amit egy ilyen kis területen megjeleníteni szándékozik, és meg is magyarázza a terve mögött húzódó gondolatokat. Nyilvánvaló - és Witsch tervfelirata homályosan utal is rá -, hogy nem ez ügyben érkezett Vígvárra, hanem bizonyára Mednyánszky Alajos ottani kastélykertjének kialakításán tevékenykedett, ami azért érdekes, mert a vígvári kastély és annak „gyönyörű kertje” Fényes Elek szerint még a század közepén is a község ékessége volt.29 A templomkert kialakításánál Witsch a helyi lakosság vallásos nevelésére is hangsúlyt helyezett, és szoborfelirataival morális emelkedettséget kívánt elérni az olvasóban, hasonlóképpen Nebbien városligeti tervéhez. Witsch 1823-tól ismét a Dél-Alföldön tevékenykedett homokfásítási feladatokon.30 Nem mindenkinél aratott azonban sikert ezzel kapcsolatos munkás-27 Az 1820 körüli években Witsch több, német nyelvű köszöntő verset írt elsősorban kiskárpáti arisztokratáknak, így a semptei kastélyt birtokló Eszterházy Károly grófnak, egy nagyszombati ünnepség kapcsán a galgóci kastély urának, Erdődy József grófnak, de galgóci látogatása kapcsán Rudnay Sándor hercegprímásnak is. Egyelőre nem tudunk Mednyánszkyhoz írt versről, de a későbbiekből kiderül, hogy Witsch a veszelei birtokkal is kapcsolatban állt. A versek alaposabb ismertetése egy nagyobb lélegzetű Witschmonográfia feladata lesz. 28 OSZK Térképtár TK 1057. 29 Fényes 1851.295-296. p. 30 OSZK Kézirattár, Quart.Lat. 1650.
