Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Fatsar Kristóf: Witsch Rudolph és a Batthyány-erdő: a Városliget közparkká alakítására tett egyik első komoly kísérlet

Fatsar Kristóf: Witsch Rudolph és a Batthyány-erdő...

41

2. kép. Rudolph Witsch: Primáši palota terve Pesten, a mai Nemzeti Múzeum helyén, az ott álló Batthyány-ház felhasználásával és kibővítésével, 1799. Bibliotheca Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis. Icon 224.

Witsch beszámolt munkájáról a prímásnak,17 ami az egyetlen eddig ismert kortárs beszámolónk a fejlesztésekről.

Witsch voltaképpen válaszolt a prímás érdeklődő levelére, amelyet öt nappal korábban kapott kézhez. Beszámolója szerint a nagyon kellemes október 13-ai vasárnapon sok és sokféle ember látogatta meg a ligetet Pestről és Budáról egyaránt. A látogatók a még rendezetlen talajon járták körül a csatornát egészen napnyugtáig, és ez Witsch szerint szinte körmenetre hasonlított. Jött egy lovas is, akinek azonban le kellett szállnia a lóról és körülvezetnie azt. Witsch - ismeretlen lévén a polgárság számára - hallgatta, amint a látogatóközönség a víz eredetét vitatta: egyesek szerint a Dunából jön a víz egy csatornán, mások szerint a Rákos patakból. A csatornát és az azokat tápláló kutakat természetesen erre szakosodott mecenzéfiek ásták, ahogy a többi földmunkát, mint például a töltések és gátak építését is ők végezték.18

17 MNLOLP 1314 No. 105036.

18 A Kassa és Rozsnyó között fekvő, Jászóval szomszédos Mecenzéf községből származó földmunkások híresek voltak hatékonyságukról és szakértelmükről, több magyarországi díszkert kialakításában is részt vettek a források szerint, lásd még Balassa 1959.