Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Fatsar Kristóf: Witsch Rudolph és a Batthyány-erdő: a Városliget közparkká alakítására tett egyik első komoly kísérlet

Fatsar Kristóf: Witsch Rudolph és a Batthyány-erdö...

39

1. kép. A tarcsafürdöiforrás kútháza (vagyis a „ Gyógyulás Temploma")

Witsch 1802. 193. p.

Batthyány Tódor korának kiemelkedő mérnöki jártasságú főura, legismertebb müve pedig az ár ellen haladó hajója volt.13 Witsch alkalmazása Batthyány részéről tehát igencsak hízelgő. Witsch még évekig az ő szolgálatában állt, és ez magyarázza, hogy 1799-ben rá esett a választás a Városliget, vagyis az ekkortól egy ideig Batthyány-erdőként ismert terület közparkká alakításának megtervezésére.

Batthyány József bíboros hercegprímás 1799. július 6-án írta alá a Pest városának tulajdonában álló Városliget bérbevételéről szóló szerződést, amelynek értelmében 24 évig birtokolhatta a területet, de ennek fejében közparkot

13 Batthyány Tódor személye ennek ellenére nem túlzottan ismert. Legátfogóbb életrajza könyvgyűjteményének elemzésével Endrei 1991. Hajóépítéséről szóló legátfogóbb tanulmány Bíró 1971.