Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Fatsar Kristóf: Witsch Rudolph és a Batthyány-erdő: a Városliget közparkká alakítására tett egyik első komoly kísérlet
38 Zöldterület, közterület Mikor és hol szerezte Witsch mérnöki végzettségét, egyelőre nem tudjuk, de szinte bizonyosan nem a Habsburg tartományok polgári vagy katonai oktatásában, ugyanis egyik intézmény végzettjei között sem találjuk nevét, és több tucatnyi külföldi egyetem végzősei között sem bukkant fel eleddig. Azt tudjuk, hogy Koblenzben született valószínűleg 1773-ban, de lehet, hogy ennél valamivel korábban." Hogyan, mikor és főleg miért került Magyarországra, egyelőre nem világos. Valószínű, hogy nála jóval ismertebb pályátársához, Bernhard Petrihez, az Orczy-kert tervezőjéhez hasonlóan a napóleoni háborúk elől menekült. Witsch első ismert magyarországi tevékenysége a ma Burgenlandban található tarcsafürdői fejlesztésekhez kötődött. A már évszázadok óta ismert tárcsái fürdő 1752-ben került Batthyány Lajos kezébe.11 12 Batthyány Tódor - Lajos nádor fia és a Városliget történetében később oly jelentős szerepet betöltő József prímás öccse - 1786-ban szerezte meg a birtokot, és utána - más birtokaihoz hasonlóan - itt is gyáralapításokba kezdett. A sok fejlesztésbe fogó Tódor a fürdő turisztikai célú kiépítését is szem előtt tartotta, amihez Witsch is hozzájárult, az ő tervei szerint épült meg ugyanis a tárcsái kútház, egy monopterosz, 1795-ben. Az erről készült metszet (1. ábra) voltaképpen az egyetlen eleddig ismert korabeli ábrázolás, ami Witsch egy művéről fennmaradt. A parkot mindenesetre ugyanekkor készítették, és aligha tévedünk, ha tervezését ugyancsak Witsch nevéhez kötjük. 11 A trieri püspöki levéltár megerősítette, hogy egy Johann Rudolph Witscht kereszteltek a koblenzi Liebfrauen plébánián, és a valószínű születési dátum 1773. augusztus 7. Az adatért Elena Williamsnek tartozom köszönettel. Mindazonáltal a Magyarországon alkotó Witsch sosem használta a Johann keresztnevet, és gyanús, hogy túl fiatalon szerzett volna mérnöki képesítést és kapott jelentékeny feladatokat. Lehetséges tehát, hogy az adat inkább egy fiatalabb fiútestvért takar. Witsch koblenzi születését a haláláról szóló híradás is megerősíti: Wiener Zeitung, 1828. No. 19 (január 23.) 136. p. 12 A fürdő történetét lásd Luipersbeck 1983. A szerző tévesen az egyébként 1779-ben Moszkvában elhunyt, és a tárcsái fürdő vizének gyógyhatásúról 1763-ban disszertációját író Ignaz Josef Wetschnek tulajdonítja az 1802-ben megjelent Witsch cikket (Witsch 1802), és vele együtt a kútház 1795-ben készült építményét is. (Luipersbeck 1983. 30-35. p.) Wetsch 1763-ban Bécsben, Schultznál megjelent disszertációja több kiadásban és két címváltozatban is ismert, az MTA könyvtárában őrzött változat pinkafőinek (Dissertatio inauguralis medica sistens examen chemico-medicum aquae acidulae vulgo pinkenfeldensis dictae), míg az OSZK példánya tarosainak (aquae acidulatae Tarcsensis) nevezi a vízforrást. Az 1857-es kataszteri térkép még jól felismerhetően mutatja az oktogonális alaprajzú épületet, egy 1863 körül készült leíráshoz tartozó illusztráció (Tarosa 3. p.) azonban arra utal, hogy az épületet újabbra cserélték, vagy pedig a felismerhetetlenségig átalakították, a leírás maga meg sem említi (Tarosa 5-6. p.).
