Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Fatsar Kristóf: Witsch Rudolph és a Batthyány-erdő: a Városliget közparkká alakítására tett egyik első komoly kísérlet
Fatsar Kristóf: Witsch Rudolph és a Batthyány-erdő... 37 ágnak. ízlése a kertművészet divatváltozásaival együtt fejlődött, érzékenyen reagált az újabb eszményekre, és ismerte a kor fontos elméleti írásait is.6 Számos utazásának programjában a kertek megtekintése különlegesen fontos szerepet kapott. Szakértelmét és megvesztegethetetlen ítéletalkotását jól mutatja, hogy még a kor egyik legjelentősebb és méltán híres alkotásáról, a tatai angolkertről írt méltató sorai sem nélkülöztek néhány bíráló megjegyzést.7 Kazinczy tevékeny szerepet játszott a kertművészeti közízlés alakításában is. 1806-ban rövid, hét pontba szedett elméleti írást tett közzé az angolkertek készítéséről a szepességi Hotkócon Csáky Emánuel által létrehozott kert ismertetése kapcsán.8 E rövid, a kerttörténeti szakirodalomban már többször idézett kertelméleti írásában kapott helyet Witsch méltatása. Kazinczy a mérnököt kert-architekíusnak, vagyis kertépítésznek nevezi, és őt a rá vonatkozó rövid szövegrésszel („Vitsch úrnak Pesten nem láttam semmi ültetését, de génijét egy rövid vélelételből s két rajzolatjából ismerem, s óhajtom, hogy hazámnak sok vidéki által kapjanak új díszt.”) voltaképpen a megbízók figyelmébe ajánlotta. Korábban már ő maga is kikérte a tervező véleményét Ráday Pál megbízásából a ludányi (ma halászludányi) kertbe szánt szobrok elhelyezése kapcsán, és feltehető, hogy Witschnek írt levelére kielégítő választ kapott, máskülönben nem lett volna olyan nagyvonalú dicséretében a nyilvánosság előtt.9 Witsch megkeresése személyes kapcsolatuk miatt is kézenfekvő volt: Kazinczyt saját kérésére Witschcsel egy szobában szállásolta el Ráday grófné 1803 júliusának végén. Kazinczy kertművészeti ismereteit kívánta gyarapítani Witsch révén, és ekkor láthatta a mérnök már említett két kerttervét is. Kazinczy naplóbejegyzései arra utalnak, hogy a két kert a ludányi Ráday- és a tóalmási Prónay-kastélykertek voltak, de ekkor értesült arról is, hogy Witsch tervezte Podmaniczky László aszódi kastélykertjét is.10 6 Rapaics 1940. 154. p. 7 Kazinczy 1892. 62. p. Kazinczy 1803. május 25-én járt Tatán. 8 Cserey Farkashoz 1806. szeptember 23-án írt levél. Kazinczy 1893. 318. p. Kazinczy kertművészettel, illetve az egyes kertekkel foglalkozó írásait Csatkai Endre gyűjtötte össze a teljesség igényével (Csatkay 1928. és 1983. 33-36. p.), de inkább csak összefoglalásszerűen, az utalások szintjén. A hotkóci kert látogatása és ismertetése kapcsán írt kertelméletének szövegét teljes terjedelmében közli Rapaics 1940. 196-197. p. 9 Ráday Levéltár B/14 Szemeretár, 1. kötet 46. tétel 287-290. p. Habár Kazinczy arról panaszkodik Ráday Pálnak 1803. szeptember 3-án írt levelében, hogy „Vitsch nekem nem ír.” Vö. Ráday Levéltár B/14 Szemeretár 1. kötet 46. tétel 285. p. 10 Kazinczy 1987. 308-313. p. Witsch itt említett megbízói egymással rokoni kapcsolatban álló protestáns főnemesi családok voltak (köszönöm Tóth Árpádnak, hogy felhívta erre a figyelmem), ami arra enged következtetni, hogy a tervezőt kézről kézre adták egymás között.
