Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Recenziók
„Várad, Erdély kapuja..Nagyvárad történelmi szerepe a fejedelemség korában 339 „ Várad, Erdély kapuja... ” Nagyvárad történelmi szerepe a fejedelemség korában. Szerk. Oborni Teréz. Nagyvárad, 2015. Varadinum Kulturális Alapítvány (Tanulmányok Biharország történetéről 2.) 114 p. Őrizzük Váradot... ” Nagyvárad és Bihar vármegye története a kora újkorban. Szerk. Oborni Teréz. Varadinum Kulturális Alapítvány, Nagyvárad, 2017. (Tanulmányok Biharország történetéről 4) 139 p. A „ Várad, Erdély kapuja... ” és az „ Őrizzük Váradot... ” címet viselő kötetek a Festum Varadinum kulturális eseménysorozat keretén belül megrendezett tudományos konferenciák előadásainak írott változatát tárják az olvasók elé. Mindkét kötet Oborni Teréz, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerkesztésében jelent meg. A „Várad, Erdély kapuja” című kötet a sorozat alapító szerkesztője, Szabó Ödön kezdeményezésére román fordításban is megjelent 2017-ben. Mindkét kötetet a szerkesztő, Oborni Teréz bevezető tanulmányai nyitják meg. Az első kötet bevezetésében a szerkesztő a kötet címét is viselő, a korabeli forrásokban gyakran feltűnő fogalmat igyekszik körüljárni, azaz, hogy miért is nevezték Váradot Erdély kapujának, illetve a kora újkorban melyek voltak azok a kulcsfontosságú események, amelyek Váradot jelentős várossá emelték. A rövid áttekintés a váradi béke előzményeit bemutatva végigvezet minket a 16-17. század legfontosabb eseményein, amelyek Várad politikai, gazdasági, egyházi, kulturális jelentőségét növelhették. A mohácsi csatát követően új politikai helyzet alakult ki, az ország két részre szakadt, s Várad, amely a keleti országrész középpontjában helyezkedett el, János király egyik rezidenciájává vált. Nem véletlen, hogy 1538-ban éppen a városban nyerte el végleges formáját a nevezetes váradi béke. A szerző hangsúlyozza a váradi várkapitányi tisztség jelentőségét, hiszen ez a rang az újonnan létrejött országban nem egyszer „vitézlő iskolát” jelentett a fejedelmi méltóság megszerzése előtt. A váradi kapitány komoly feladatokat látott el, óriási szerepet vállalt a törökökkel való béke megőrzésében és a fejedelemség nyugati határainak védelmében. A vár és a város kiemelkedő szerepét mutatja, hogy a 17. század folyamán a két országrész uralkodói között Várad hovatartozásáról nem egyszer bontakozott ki súlyos konfliktus. A város végül megmaradt a fejedelemség birtokában, és a fejedelmek a 17. században folyamatosan kiépítették, megújították az ország legjelentősebb végvárát. Ennek a folyamatnak az 1660- ban bekövetkező oszmán megtorló hadjárat vetett véget, amikor is a város az újonnan szervezett oszmán vilájet székhelyévé vált, egészen 1692-ben bekövetkezett felszabadításáig. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xiii. 2018. 339-343. p.
