Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Recenziók
332 Recenziók Buda II. kötet (1686-1848) írta és összeállította: Simon Katalin. Szerkesztette: Szilágyi Magdolna. Kartográfia: Faragó Imre, Nagy Béla, Szemerey Anna, Tolnai Katalin. Budapest, 2017. Budapest Főváros Levéltára, MTA BTK Történettudományi Intézete. (Magyar várostörténeti atlasz 5.) 127 p, [2] p., 15 föl. A 2010-ben megjelent első magyar várostörténeti atlaszt az utóbbi években töretlenül követték társai, és a most ismertetett munka is második füzete a Magyar Királyság legfontosabb településcsoportját alkotó egyik város, Buda ismertetésének. Mint azt a korábbi ismertetésekben leírtuk, a városatlaszok kiadását az a gondolat indította útjára, hogy a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett német városok történeti morfológiai feldolgozását végezzék el. Buda esetében több ok is egyértelművé teszi, hogy a német városatlasz projekt célkitűzései igen jól illenek a város történetére, és a város ilyen jellegű feldolgozása több okból is indokolt. Buda, az ország vissza-visszatérő fővárosa, ugyanis nem csupán a II. világháborúban szenvedett óriási károkat. Az 1686. évi keresztény ostrom idején mondhatni, hogy földig rombolt és felégetett városba vonult be a keresztény sereg. Buda, amely csak a 18. század végén nyerte vissza főváros státuszát és jellegét, az ostromot követő évtizedekben épült újjá, így a kiadók által követett módszer, miszerint két füzetben jelenjen meg Buda városatlasza, teljes mértékben indokolt volt. Mint ahogy az is, hogy a két füzet szerzőjéül egy régészt (Végh Andrást) és egy levéltáros-történészt (Simon Katalint) kértek fel. Régészként és történészként Végh András tudhatta csak a többszörösen csonkult várost rekonstruálni, míg a 17. század végétől magához térő Budát illetően a budai jegyzőkönyvet társszerzőként publikáló Simon Katalin ideális választásnak bizonyult. A városatlaszok egy szabványra épülnek, és ezt a szabványt a füzetet összeállító szerzőgárda (hiszen a szövegeket elkészítő Simon Katalin mellett nagylétszámú térképkészítő csapat is oroszlánrészt vállalt a munkából) nagyon tudatosan és fegyelmezetten követte. A sorozat alapvetően három alaptérképre épül. Az első alaptérkép a 19. század folyamán, gyakran már a század első felében elkészült úgynevezett kataszteri felmérések térképeit közli egységes, 1:2500 méretarányra átrajzolva. Ezek tekinthetők Európa-szerte az első, topográfiailag megbízható telekszintű ábrázolást alkalmazó térképeknek. A sorozat többi tagjától eltérően Buda e feldolgozásában több kisebb léptékű térképet vehetünk kézbe. Ezek közül négy a 18. század fordulóján mutatja be Buda földrajzi helyzetét, míg kettő a reformkor környékén. Ezeken a térképeken a város területi fejlődését lehet bemutatni, amit a közölt légifelvétel tesz még szemléletesebbé. Ezekhez járul a város jelenkori, szintén telekszintű térképe. A fenti alaptérképeket a legrégebbi fennmaradt városábrázolások, metszetek egészítik ki. Jelen feldolgozás azzal emelkedik ki a többi atlasz közül, hogy azoknál jóval több egykorú térképet és tematikus térképet vonultat fel. Ez egyrészt azért volt lehetséges, mert a város és a bécsi Kriegsarchiv levéltári iratanyagában óriási számú térkép állt rendelkezésre, másrészt Budapest Főváros Levéltára, mintegy másfél évtized alatt ezeket a térképeket és terv-Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xiii. 2018. 332-333. p.
