Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarján utcai zsidó temető 1892 utáni története
290 Műhely között temessék el, és éppen azért nem temeti a halottat a Kerepesi-temetőben, mert ott már nincsen olyan hely, amely számára méltó volna. így tehát a rákoskeresztúri temetőben lesz Kiss József örök nyugvóhelye, a gyászszertartás pedig a Bajza utcai Petőfi-házban fog végbemenni.”87 Végül azonban, ahogy az Újság című napilap tudósít róla, győzött az államtitkári akarat: „Eredetileg a rákoskeresztúri temetőben akarták elföldelni Kiss Józsefet, három héttel ezelőtt elhunyt felesége mellé. A gyászoló közönség egy része autókon, kocsikon és villamoson ki is ment Rákoskeresztúrra. Itt meglepődve értesültek azután, hogy az utolsó pillanatban megváltozott az eredeti terv. A Kerepesi úti zsidó temetőben, ahol már egyáltalán nincs díszsírhely, az egyik virágágyat ásták ki - Kiss József sírja számára.” Feleségét később exhumálták a Kozma utcai temetőből és mellé temették.88 Az államtitkári önkénynek engedve kialakított díszsírhely mögött 1924-ben egy egykori államtitkár, dr. Vadász Lipót kapott díszsírhelyet, mellette pedig 1927-ben az újpesti Wolfner család épített magának hatalmas sírboltot.89 E területen és a temetői út túlsó oldalán 1940-42-ben még két kettős díszsírhelyet létesítettek Vészi József, illetve Ribáry Géza, valamint házastársaik részére.90 Nagyobb arányú temetkezés folyt 1923-1942 között az egykori előudvar területén. Egyelőre nem teljesen világos, hogy ebben a két évtizedben ki és milyen jogon kapott itt sírhelyet. A három dísz sorban jelentős részben hitközségi, szentegyleti és más felekezeti vezetők (Kaszab Aladár hitközségi elnök, Ehrlich G. Gusztáv elnökhelyettes, Adler Gyula szentegyleti elnök, Herzl D. Antalné, a Pesti Izraelita Nőegylet elnöke, alsóterényi Auer Róbert, a PIH Fiúárvaház elnöke és mások), valamint családtagjaik kaptak sírhelyet.91 A Baum-87 PN, 1922. január 3. 7. p. 88 Ú, 1922. január 4.4. p. 89 Vadász síremléke Teles Ede szobrászművész szignált alkotása. Az újpesti Wolfner család tempiettószerű, nyitott tetejű, magas mauzóleuma Sterk Izidor 1927-es tervei alapján épült fel. (BFL XV. 17.d.328 te Salgótarjáni utca / Wolfner; Szentmiklóssy 1930.) Ez az építmény ma már nem áll a síron, csak a valószínűleg az eredeti együttesnek is részét képező címeres, feliratos fejkő található ott, s a sírhely keretén ez olvasható: „újjáépítette Hajós Alfréd építészmérnök tervei szerint Balázs Károly kőfaragómester”. 90 Vészi Józsefnek a Chevra Kadisa adományozott díszsírhelyet. MZsL, 1940. január 25. 4. p. Az utolsó nagy tömegeket megmozgató temetés a Salgótarjáni utcában Ribáry Géza ügyvédé, a zsidótörvények utáni felekezeti jogvédelem egyik vezetőjéé volt. A „zsidóság kiváló fiának” a Pesti Chevra Kadisa dísztemetést, díszsírhelyet engedélyezett, „sírhelyét a Kerepesi temetőben Vészi József és Kiss József, a zsidóság két nagy halottjának sírja között jelölte ki.” MZsL, 1942. május 14. 7. p. A szintén e sorokban nyugvó Kovács Géza bankárnak, Kohn Sámuel pesti főrabbi fiának temetésére 1944. június 15-én került sor. 91 Ehrlich család síremléke, 1934 körül - tervezte: Ács Aurél, kivitelezte: Szilágyi Sándor; Kaszab Aladár és felesége, Weisskopf Józsa síremléke, 1930 - tervezte Kaszab Miklós, ki
