Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarján utcai zsidó temető 1892 utáni története
Csáki Tamás: A Salgótarjáni utcai zsidó temető 1892 utáni története 291 garten, a Guttmann és más velük rokonságban lévő családok tagjai talán a már 1920 előtt itt nyugvó családtagok (Baumgarten Izidor, illetve Guttmann Emil) okán temetkezhettek ide. Vannak azonban nehezebben megmagyarázható nevek is - nem tudjuk például, vajon miért kapott díszsírhelyet a Pesti Chevra Kadisától az 1924-ben elhunyt Aufricht Vilmos debreceni terménykereskedő. E síremlékek között több kvalitásos, a korszak síremlékművészetének átlagán jócskán fölül álló mű is található (például Kaszab Aladár vagy Baumgarten Henrik családi síremléke, az előbbi Kaszab Miklós,92 az utóbbi Schodits Lajos műve); a nagyon eltérő karakterű, határozott térbeli rendet nélkülöző módon felállított síremlékek összhatása azonban nyugtalan, megzavarja az 1920 előtt kialakult, fent jellemzett monumentális építészeti látványt. A kisebb síremlékek hátteréből két nagyobb igényű, az 1900-as évek eleji síremlékek léptékéhez jobban illeszkedő alkotás válik, illetve vált ki: Vázsonyi Vilmos és Sándor Pál monumentuma. Mindkét politikus a zsidóság érdekeinek közéleti képviselőjeként, védelmezőjeként érdemelte ki a díszsírhelyet. 1926., illetve 1936. évi temetésük a 19. századi nemzeti temetéseket idéző külsőségek között zajlott, a Vázsonyién részt vevő hatalmas tömegből csak a jeggyel rendelkező 300 kiválasztott léphetett be a temetőbe.93 (9-10. kép) A politikus halála után egy hónappal, 1926 júniusában határozta el a Központi Demokrata Kör intézőbizottsága, hogy monumentális síremléket emel Vázsonyi Vilmos sírja fölé. A Vázsonyi-emlékbizottság 1926. november 13- án alakult meg, s ugyanekkor háromtagú albizottságot küldött ki a síremlékállítás előkészítésére.94 E bizottság nevében elsődlegesen Bárczy István volt polgármester szervezte az emlékállítást, teremtette elő az építkezés költségeit, s vélhetően ő szemelte ki a síremlék alkotójául barátját, Maróti Gézát. A zsidó hitközség és a szentegylet mindaddig szigorúan tartotta magát ahhoz az íratlan vitelezte: Kohn Arnold; Adler Gyula és felesége, Magyar Emma síremléke, 1937 - kivitelezte: Kohn Arnold; Herzl D. Antalné és félje síremléke, (talán korábbi obeliszk) felállítva 1914 körül - Kohn Károly műve; alsóterényi Auer Róbert és neje sz. Galitzenstein Klára ismeretlen időpontban készült síremléke (mindketten 1945-ben hunytak el). 92 Az egykorú sajtótudósítás szerint az 1930-ban felállított Kaszab-síremlék körül zajlott az első síremlék-építészeti plágiumper Magyarországon: a kivitelező Kohn Arnold cég egy másik megbízó, Steiner Sándomé kérésére a Kozma utcai temetőben megépítette a Kaszab Miklós által tervezett mű másolatát, az építész azonban elmaradt tervezői díjáért beperelte a sírköves céget, és kérte a másolat lebontását is. A per kimenetelét nem ismerjük, a másolat mindmáig áll. Lásd Plágiumper sírkőmásolásért. KM, 1934. 3. sz. 67. p, 4. sz. 89. p. 93 FÚ, 1926. június 1.2. p. 94 BH, 1926. június 5; PH, 1926. november 14. 8. p.
