Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Műhely - Csáki Tamás: A Salgótarján utcai zsidó temető 1892 utáni története
286 Műhely 8. kép. Ehrlich G. Gusztáv családi síremléke, 1934 Kő és Műkő, 1934. 2. sz. 47. p. hogy a pálmafához a zsidó hagyomány sokrétű jelentéstartalmat társít, amelyek közül a síremlékeken a Gondviselés kegyelmében részesülő igaz emberre való utalás (Zsolt. 92. 13.) a leginkább releváns.75 A 20. század elején ugyanakkor a Dávid-csillaghoz vagy a menórához hasonlóan a pálmafát általános zsidó jelképként is számon tartották.76 A pálmaág (luláv) a négy növényből álló szukkoti ünnepi csokornak is része, tehát e növény a zsidó liturgiában is szerepet kap. A Dávid-csillag és a szomorúfűz mellett a pálma vagy pálmaág is azon zsidó jelképek közé tartozott, amelyek esetenként még a századfordulónak a hagyományos síremlékművészettől eltávolodott zsidó síremlékein is feltűntek.77 A temetői sírsorokban álló síremlékek növénydíszéről a legtöbbet a Lajta Béla által tervezett alkotásokról készült felvételekről tudhatunk meg, ezek nyil75 http://www.jewishencyclopedia.eom/articles/l 1873-palm. 76 Szabolcsi 1902. 9; Szabolcsi 1917. 9-10. p. 77 A Salgótarjáni utcai temetőben például a Dezső család ifj. Wágner János által tervezett aediculás fali síremlékének timpanonjában. Terve: BFL XV.17.d.328 te /Salgótarjáni utca / Dezső.