Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Nagy Emőke: A zöld terek funkcióváltozásai két nagyváradi lakótelepen 1960 után

Nagy Emőke: A zöld terek funkcióváltozásai két nagyváradi lakótelepen...229

Mi épülhet egy zöldterületen, és mit találunk itt jelenleg?

A román törvények szerint19 az alábbiak létesíthetőek a zöldterületeken:

1. sétányok (aie pietonale),

2. utcabútorok (mobilier urban),

3. sport-, pihenési- és játék eszközök (amenajari pentru sport, joc si odihna),

4. kiállítási és kulturális építmények,

5. ideiglenes könnyűszerkezetes építmények kereskedelmi és élelmezési céllal (constructii usoare cu carecter provizóriu pentru activitati de comert si alimentatie publica),

6. WC-k (grupuri sanitäre),

7. karbantartási építmények.

Mindezek az épületek, bútorok, építmények együttesen nem haladhatják meg az adott zöldterület 10%-át, és ezt a korlátozást a város be is tartja.

A zöldterületek használata, beépítése, időszakos vagy végleges építményekkel való ellátása többnyire a terület használatának jellegéből adódik: a parkban nyilvános illemhely épült, valamint kis bódék, amelyekben fagylaltot, üdítőt lehet vásárolni, a Körös-parton pedig filagóriákat, padokat, asztalokat helyeztek el, jellemzően az utóbbi tíz-tizenöt évben. Helyszíni megfigyelések alapján a parkok használata időjárás, és nem évszak függő: ha nem esik az eső, még az amúgy rekreációra alkalmatlan, főutak kereszteződésében található, csupán utcabútorokkal ellátott (padok) területet is használják üldögélésre, mint a Békedombon található park. Az utcabútorok elhelyezése egyaránt érvényes a város által létrehozott és üzemeltetett terekre, és a lakótömbök melletti, lakók által rendben tartott zöldterületekre is.

A lakótelep építésekor annak egy részén először az utakat jelölték ki és építették meg, majd csak ezt követően magukat a tömbházakat,20 ennek köszönhetően maradtak beépítetlen részek, jellemzően a tömbházak bejárata körül és az épületek szabadon álló oldalain. Az amúgy is kevés zöldterület növelésének érdekében ide fákat és bokrokat ültettek, egy részüket füvesítették, más részüket szabadon hagyták. A vizsgálat elsősorban ezekre a területekre terjedt ki, és azt állította a fókuszba, hogy mit kezdtek a beköltözők ezekkel a szabad, osztatlan közös vagy éppen városi tulajdonban lévő területekkel. Már a rendszerváltás előtt is sokan úgy kaptak lakást az államtól, hogy azt nem bérbe vették, hanem havi részlet fejében fokozatosan megvásárolhatták. A lakások magántulajdonba

19 24/2007. törvény, utoljára módosítva a 47/2012. törvényben.

20 Interjúrészlet Viorica Zamescuval, volt nagyváradi főépítésszel, Culiciu 2017.