Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Nagy Emőke: A zöld terek funkcióváltozásai két nagyváradi lakótelepen 1960 után
230 Zöldterület, közterület való vételének a rendszerváltás adott lendületet, amikor a lej annyira elértéktelenedett, hogy a lakók egy-két hónap alatt kifizethették a hátra lévő részleteket, így végleges tulajdonosai lettek lakásaiknak. A tömbházak körüli területek ekkor váltak osztatlan közös tulajdonná, amelyet jellegéből adódóan sem értékesíteni, sem beépíteni nem lehetett. Gondozásuk viszont időt és energiát igényelt, amelyre nem minden lépcsőház lakóinak volt lehetősége vagy szándéka. A rendszerváltás előtt a lakók - illegálisan, de a törvény képviselői e fölött szemet hunytak - a következő módokon hasznosították ezeket a területeket. 1. kiskertek; 2. parkolók; 3. garázsok; 4. közösségi összejövetelekre alkalmas helyek kialakítása; 5. saját kertté való elkerítés. Az eredmény minden esetben attól függött, mennyire sikerült a többi lakón átvinni az akaratukat, volt-e valaki, aki szintén használni szerette volna a kiszemelt helyet vagy sem. A kiskertek esetében a szokásjog alapján alakult a használatba vétel: vagy a földszinten lakók növelték ezzel — nem hivatalosan - a lakásuk területét, vagy a lépcsőház nyugdíjasa(i) talált(ak) maguknak így elfoglaltságot. Látványos eredménye ezeknek az akcióknak főként a rendszerváltás után lett, hasonlóan a teraszok, balkonok beépítéséhez, amire már 1989 előtt is volt példa, de tömeges méretet csak ezt követően értek el ezek az átalakítások. A nagyváradi lakótelepeken kialakított kiskertek a városi közösségi kertek21 kialakítására emlékeztetnek, a különbség a kettő között a szervezettség, a központosítás: a városi közösségi kertek esetében mindig van egy kezdeményező, aki a többiek érdekében is eljár, összefogja a kertek kialakítását, szabályozását és fenntartását, nyomon követi a felhasználást. Az egyénileg kezdeményezett és kialakított kiskertek esetében nincs ilyen személy vagy szervezet, a lakótársulások nem vállalják fel ezt a feladatot, nem kezdeményezik a terep rendezését. A lakótömb melletti kert kialakítója elsősorban egyéni igényét veszi figyelembe, saját esztétikai ízlésének megfelelően rendezi, alakítja és tartja karban a teret. Utak Az utak, sétányok többnyire a lakótömbök megközelítését teszik lehetővé, felosztják és használhatóvá teszik a lakónegyed belső területeit. Kétféleképpen jönnek létre: központi terv alapján jelölik és építik ki, vagy a szokás és 21 A közösségi kertekről lásd bővebben Bende 2017.
