Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Nagy Emőke: A zöld terek funkcióváltozásai két nagyváradi lakótelepen 1960 után

228

Zöldterület, közterület

rületként. Közterületnek tekintem azokat a területeket is, amelyek úgy nyilvánosak, hogy egy adott lakóház lakói használják vagy használhatják csak azokat, mert ezek a korlátozott használat ellenére nem az egyes emberek érdekeit és szükségleteit szolgálják csak és kizárólag, hanem egy közösségét - még akkor is, ha ez a közösség nem haladja meg a 30—40 főt. Annál is inkább érdemes ezt a szempontot alapul venni, mert bár a területet magát valóban nem használja/ használhatja mindenki, de annak előnyeit (jó levegő, nyáron alacsonyabb hőérzet, kevesebb por stb.) bárki élvezheti. A nagyvárosokban egyre népszerűbb közösségi kertek használata is korlátozott, mégis ezek köztérnek, nyilvános térnek minősülnek, beleszámítanak a zöldterület fogalmába.

A lakótelepi zöldterületek meghatározásánál a következő szempontokat vettem figyelembe:

1. a terület nincs kizárólagos egyéni magántulajdonban, ha korlátozottan is, de elérhető a közösség számára (akkor is, ha nem a közösség teljes létszámára, hanem csak egy csoportjára érvényes a használat);

2. a területen megtalálható legalább egy az alábbi természeti elemekből: fa, bokor, fii, virágok, folyó/patak;

3. a terület rekreációs célokra alkalmas (akár az egyén, akár a közösség számára);

4. a terület a lakótelepen található.

A szempontoknak egészében az alábbi területek felelnek meg:

1. lépcsőházak, bejáratok melletti, kisméretű (néhány m2) területek, amelyeket a város a jelenlegi állapotok szerint a lakótársulások kezelésébe ad kötelezettségként és nem lehetőségként;

2. (kiépített vagy a szokás alapján kialakult) utak a tömbházak között, amelyek fás részeken találhatóak, növényzettel szegélyezettek egyik vagy mindkét oldalon;

3. senkiföldjei: utak találkozásánál, a beépítés nem hasznos területei, tömbházak közötti funkció nélküli tér, amely azonban közösségi használatban és a város, az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van;

3. játszótér, amennyiben parkosított, füvesített, vagy parkban található;

4. park;

5. (egykori) temető;

6. Béke-domb;

7. a folyó árterülete, a töltés oldala, a Körös-part;