Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Nagy Emőke: A zöld terek funkcióváltozásai két nagyváradi lakótelepen 1960 után

Nagy Emőke: A zöld terek funkcióváltozásai két nagyváradi lakótelepen...227 Zöldfelület minden olyan terület, amelyet növényzet borít, függetlenül an­nak felhasználásától, tulajdonjogától vagy nagyságától. A zöldterület a zöld­felületnek csak egy része, mégpedig: ,,[a] település beépítésre nem szánt te­rületeinek részben vagy egészben állandóan növényzettel fedett, más terület­felhasználási egységhez nem tartozó közterületei, kivételesen közhasználat céljára átadott területei.”17 így minden zöldterület egyben zöldfelület is, de nem minden zöldfelület számít zöldterületnek. Az idézett meghatározásból két fon­tos dolog következik: egyrészt a növényzet jelenléte elengedhetetlen szempont, tehát egy park, amelyet felújítanak, de oda fákat nem telepítenek, és a területet térkövezik, nem zöldterület. Másrészt minden zöldterület közterület, tehát nem tartoznak ide a magántulajdonban lévő családi házak kertjei. A román és a magyar jogi és szakmai meghatározások csupán árnyalatokban térnek el egymástól. Megegyeznek abban, hogy a zöldterületek minden esetben köztulajdonban álló területek, és az ezekhez való hozzáférés lehet teljes, nem korlátozott, valamint korlátozott. Előbbi kategóriába jellemzően a közparkok tartoznak, utóbbiba pedig a botanikus kertek, épületek körül lévő zárt és csak időszakosan látogatható parkok. A román törvény18 az alábbi kategóriákat és típusokat határozza meg a tele­pülések belterületi zöldterületeit illetően: 1. korlátlan használatot biztosító, nyilvános zöldterületek: parkok (parcuri), kertek (gradini), parkosított terek (scuaruri), beültetett sávok (fasiiplantaté). 2. speciális felhasználású nyilvános zöldterületek: 2.1 botanikus kertek és állatkertek, szabadtéri múzeumok, kiállítóterek, ál­latok futattására, pihenésére szánt terület és cirkuszok; 2.2 amelyekre ráillik a közellátás jellege: bölcsődék, óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények, szociális intézmények, vallási építmények és intézmények, temetők; 2.3 sportlétesítmények és -parkok, melyek alkalmasak sporttevékenység gyakorlására (ide értve többek között a csemeteültetvényeket, üveg­házakat, a kikapcsolódást és a szórakozást biztosító erdős területeket, valamint tavak és folyók védelmi területeit). A kutatás és a tanulmány elkészítése során a fentiek mellett a zöldterületek meghatározásánál figyelembe vettem a város hivatalos álláspontját és meghatá­rozását, valamint az itt élők gyakorlatát: milyen területeket definiálnak zöldte­17 Alapfogalmak 18 24/2007-es törvény, utoljára módosítva a 47/2012-es törvényben.

Next

/
Thumbnails
Contents