Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Vámos Eszter: Tettyei népünnepélyek és társadalmi térhasználat az 1920-as években Pécsett
Vámos Eszter: Tettyei népünnepélyek és társadalmi térhasználat... 183 még a Tettyén tartotta nagyszabású szüreti népünnepélyét,56 de miután rendbe tették a belváros szélén található klubhelyiségük kertjét, az ilyen típusú programokat kizárólag ott tartották.57 Bár a hatósági kontroll kevésbé volt jelen ezeken a helyszíneken, így is ki voltak téve a folyamatos ellenőrzésnek, főleg a Munkásképző Egylet, hiszen ezek az alkalmak általában politikai színezetet is öltöttek.58 Mivel a népünnepélyek alkalmával a Tettye használatáért fizetni kellett,59 ugyanis a város ezekből az összegekből fedezte a terület karbantartását,60 a hatóságoknak nemcsak lehetősége, de szüksége is volt felügyelni ezeket az eseményeket, ami különösen problémás lehetett a munkáscsoportoknak. Annak ellenére, hogy szervezőként kevésbé voltak jelen ezek a rétegek, résztvevőként számítottak rájuk az eseményeken, hiszen a cél a minél nagyobb bevétel és részvétel volt valamilyen ügy érdekében: „Legyen ez Pécsnek olyan népünnepe, ahol együtt van ur és szolga, munkás és napszámos, a Mecsek kultusza és megújhodása érdekében.”61 A háborút követő népünnepélyek a kedvezőtlen gazdasági helyzetre, illetve a közhangulatra való tekintettel visszafogottságot ígértek, de a kötelező kellékek így sem hiányoztak. 1921-1929 között a Tettye közel 50 ünnepélynek62 adott helyet, amelyek során elmaradhatatlanak voltak az Arató által említett elemek: a zene, a konfetticsata és a tűzijáték még a legszerényebb programban is szerepeltek, de ezek mellett versenyek, tombolák és mutatványosok sem hiányozhattak. Ezek az elemek hasonlóságot mutattak a vurstlival, viszont minőségben más szintet képviseltek, a programok és az attrakciók sok esetben 56 MNL BaML IV.1406.C 3944/1925; Dunántúl, 1925. szeptember 2. 4. p. 57 Dunántúl, 1926. szeptember 19. 8. p; Dunántúl, 1927. szeptember 17. 5. p; Dunántúl, 1928. szeptember 5. 6. p. 58 Szita 1985. 138-150. p. 59 MNL BaML IV.1406.C 30183/1928. 60 Dunántúl, 1925. június 26. 6. p; MNL BaML IV.1406.C. 8981/1928. 61 Pécsi Lapok, 1923. június 23. 2. p. 62 A népünnepélyek lehetséges időpontjairól és programjairól egyedüli forrásként a Dunántúl és a Pécsi Lapok (későbbi nevén Pécsi Napló) állt rendelkezésemre. A rendezvényeket be kellett jelenteni a pécsi rendőrkapitányságnál, de a pécsi rendőrség 1921 után keletkezett iratai elvesztek, illetve megsemmisültek. A városi tanács iratai között megmaradtak az egyesületek területfoglalási igényei, azonban ezek a dokumentumok csak a terület használatára vonatkozó időpontokat tartalmazzák. A tanácsi határozatok a területhasználat díját, illetve a feltételeit tartalmazzák, amelyek elsősorban a tér állapotára vonatkoznak. Ezek az iratok viszont alkalmasak arra, hogy olyan szervezők is látótérbe kerüljenek, akiknek a kérelmét valamilyen oknál fogva elutasították (bár ilyennel nem találkoztam), illetve akiknek a rendezvényei nem a széles közönségnek, hanem a saját szervezetüknek szóltak. A részletes programot, illetve a végső időpontokat - más források hiányában - a nyilvános népünnepélyek esetében a helyi sajtóból lehetséges rekonstruálni.
