Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Vámos Eszter: Tettyei népünnepélyek és társadalmi térhasználat az 1920-as években Pécsett
182 Zöldterület, közterület 5. kép. Tűzijáték a Tettyén JPM Helytörténeti Gyűjtemény F.KL.80.2177 Egyesület, a Pécsi Jótékony Nőegylet, az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók „Szent István” Bajtársi Szövetsége, a Pécsi Katolikus Legényegylet, a pécsi Államrendőrség, a Pécsi Villamos Vasúti alkalmazottak, a Pécsi Bőrgyári Dalárda, a Pécsi Keresztényszocialista Egyesület pincérmunkásai, különböző cserkész- és leventeegyesületek, illetve a Természetbarátok Turista Egyesülete is. A népünnepélyek rendszeres rendezői zömmel polgári kötődésűek voltak, az alkalmazotti és a munkásrétegek csupán egy-egy alkalommal jelentek meg ebben a szerepben, ugyanakkor az általuk szervezett programok elemei nem különösebben tértek el a többi rendezvényétől. A város más hasonló szervezetei, mint a Munkásképző Egylet vagy az Iparos Olvasókör rendeztek ugyan hasonló ünnepélyéket, azonban ezeket elsősorban a saját tagjaiknak és családjaiknak, illetve a saját kerthelyiségükben54 vagy a várostól távolabbi zöld területeken tartották, ahova a rendőrkapitány hatásköre már nem terjedt ki.55 Az Iparos Olvasókör 1923-ban és 1925-ben 54 Dunántúl, 1927. június 21. 6. p. 55 Az egyik ilyen terület volt az üszögi kiserdő, amely Pécs délkeleti határánál terült el. Lásd Szita 1977. 160-163. p.
