Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Vámos Eszter: Tettyei népünnepélyek és társadalmi térhasználat az 1920-as években Pécsett
180 Zöldterület, közterület át a barlang gondozását, a bejáratot vaskapuval zárták le,41 de Reéh továbbra is figyelemmel kísérte a hely sorsát és jelezte a rongálásokat.42 Emellett haláláig számos népünnepély szervezésében vett még részt, valamint több ismeretterjesztő cikket írt a Tettyéről, hogy ezzel is népszerűsítse a helyet, hiszen a háborút követő években a fennsík „elhanyagoltságánál csak a pécsi polgárok részvétlensége és nemtörődömsége”43 volt nagyobb. Ez a részvétlenség a tehetősebb pécsi középosztályt jellemezte elsősorban, hiszen közben több panasz érkezett az elhordott és összetolt padok, a hangosan játszadozó gyerekek, valamint a zajosabb hétvégi tettyei mulatságok miatt, tehát a területet használták szórakozásra ekkor is, csupán nem a kívánt módon.44 A téren az évtized első felében még nem oldották meg a közvilágítást, emiatt a polgári közönséget nemcsak az tartotta távol, hogy sötétedés után nehezebbé vált a tájékozódás, de a világítás hiánya a biztonságérzetet is csökkentette, ezért többen sürgették a rendőri ellenőrzést.45 A vizsgált időszak végén bekövetkezett térrendezés emiatt nemcsak azt jelentette, hogy modernizálták a környék infrastruktúráját, hanem azt is, hogy a tér hétköznapi használatra alkalmassá vált a polgári rétegek számára is.46 A Sétateret körbevevő kerítés szolgált mintául azokhoz az elképzelésekhez, amelyek szerint a Tettye teret is hasonlóan körbe kellene keríteni, de ez végül nem valósult meg a korszakban,47 csupán a Tettyén található forrásház köré épített egyet a város.48 A kerítés és a parkosítás szüksége azért merülhetett 41 A szerb megszállás ideje alatt a barlangban található látványosságokat tönkretették, a felhelyezett vasrácsajtót feltörték. Az őrizetlen barlangból az emberek elkezdték kihordani a tufa-kőzetet, illetve itt végezték sokan szükségleteiket is. (Nyilvános ámyékszék a fennsíkon állt rendelkezésre.) Reéh György ezen okok miatt a barlang befalazását kérte. MNL BaML IV. 1406.c 8981/1928. 42 A Városi Tanács mutatókönyvei szerint Reéh György számos panaszt tett a Tettye állapotával kapcsolatosan, ezek az iratok viszont többnyire elvesztek vagy selejtezésre kerültek. A Tettye fennsík rendezési költségeit tárgyaló iratok között azonban megmaradt az egyik panasza, amely szerint „környékbeli vásott gyerekek az északi bejárat mellett lévő vasajtó mellett a tuffa-kőzetet kifejtették, hogy így aztán bejuthassanak a barlangba.” MNL BaML IV.1406.C 497/1928. 43 Dunántúl, 1926. június 18. 3. p. 44 Pécsi Lapok, 1924. július 15. 7. p; Pécsi Lapok, 1924. július 23. 2. p; Pécsi Lapok, 1924. július 26. 1. p; Pécsi Lapok, 1925. május 20. 4. p; Dunántúl, 1926. június 24. 5. p; Dunántúl, 1928. június 17. 4. p. 45 Pécsi Lapok, 1924. július 15. 7. p; Dunántúl, 1926. június 24. 5. p. 46 Dunántúl, 1928. június 17. 4. p; Dunántúl, 1928. július 19. 6. p; Pécsi Napló, 1929. június 18. 4. p. 47 Pécsi Napló, 1927. november 6. 5. p; Pécsi Napló, 1933. október 14. 2. p. 48 MNL BaML IV.1406.C 497/1928.
