Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Gidó Csaba: A vasútállomási parkok
Gidó Csaba: A vasútállomási parkok 141 3. kép. A Csíkszeredái vasútállomás melletti park és teniszpálya Vofkori 2007. 92. p. A Csíkszeredái állomás melletti Erzsébet park ugyan megmenekült az 1916- os román betörést követő pusztításoktól, de a háborús években a helyi vasutas személyzet egyre kevesebb figyelmet tudott szentelni a park gondozására. A teniszpályát a helyi polgárság 1918 végéig, az impériumváltásig használta. Aromán hatalom szimbolikus térfoglalásának egyik lépése a korábbi államhatalom által létesített szobrok eltávolítása volt. így került sor az Erzsébet szobor eltávolítására, a park pedig egyre elhanyagoltabb állapotba került. A szobrot 1934. augusztus 10-én megcsonkították, a szobor fejét csákánnyal leütötték, majd a megmaradt törzsre az akkori román király, II. Károly arcképét akasztották.51 A szobor megmaradt részét a következő napokban ledöntötték és a Csíkszeredái városháza udvarán helyezték el. Csak egy kisebb darabja maradt meg, amelyet ma a Csíkszeredái Székely Múzeum őriz. A helybéli Leányklub a két világháború közti időszakban szerette volna a teniszpályát helyreállítani, ezért 1927-ben kérte a román vasúttársaság, a CFR vezérigazgatóságát, hogy a vasútállomás melletti Erzsébet kertet bocsássa rendelkezésükre.52 A román állami vasúttársaság feltehetően visszautasította a Leányklub kérését, mert a teniszpálya nem valósult meg. Csíkszereda vasútállomás forgalmának növekedése szükségessé tette a sínhálózat bővítését. 1943-ban a MÁV az állomás modernizálását helyezte kilá51 Szétrombolták a Csíkszeredái Erzsébet királyné szobrot. Pesti Hírlap, 56. ( 1934), augusztus 11. 181. sz. 9. p. 52 A helybéli Leányklub deputációja. Csíki Lapok, 39. (1927), 15. sz. 2. p.
