Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Gidó Csaba: A vasútállomási parkok
Gidó Csaba: A vasútállomási parkok 139 fiákeresnek iparigazolványt kellett kiváltania, az állomáshoz való ki-, illetve a városba való beszállítás díja 1897-ben személyenként 40-40 krajcárba került.40 A városkép formálásában fontos szerepet töltött be a vasútállomás személyzete. A Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Gyimes vasútvonal építésekor 1895-ben megszerveződött a Csíkszeredái vasúti osztálymémökség, amelynek területe a fent említett pálya nyomvonalára terjedt ki 114 km hosszban. Aczél Ödön vasúti- és hídépítő mérnök 1898-ban került a vidéki kisvárosba, ahol hamarosan a helyi elit megbecsült tagja lett, és 1908-1918 között ő volt a Csíkszeredái osztálymémökség vezetője.41 Csíkszeredába érkezését követően szorgalmazta a vasútállomás mellett egy park létesítését. A parkosítási munkálatokat a vasút Pallós nevű kertésze végezte el. Egy korabeli képeslapról látható, hogy a vasúti munkások kőrózsával keretezett virágágyat képeztek ki. Hársfákat ültettek, sétányokat készítettek, amelyek szélén padokat helyeztek el. Az így kialakított hangulatos parkban a vonatra várakozók ideje szép időjárás esetén kellemesebben telt el.42 A park létesítése összefügg Darányi Ignác földművelési miniszter azon 1898-ban kelt körlevelével, amely arra ösztönözte a helyi hatóságokat, hogy Erzsébet királynő emlékére fákat ültessenek, és az így kialakított ligeteket a királynőről nevezzék el.43 A város első parkja az Erzsébet nevet kapta, és a vasúti alkalmazottak, utazók mellett a városi polgárság kedvelt helye lett. Az állomás területét a helyi lakosság gyakran látogatta, mivel itt mindig új információhoz lehetett jutni, ismerős emberekkel, messze világot bejárt utazókkal találkozni. A történelmi Magyarország peremén elhelyezkedő város számára a vasútállomás kaput jelentett a nagyvilágba. A 19. század végén a vármegyei gazdasági egylet indítványára a vármegye faiskola létesítését rendelte el minden községben. Csíkszeredában minta-faiskola létesült. 1901-ben már 48 községben volt faiskola, amelyekből az illető évben 8614 nemesített oltványt adtak ki.44 A MÁV Csíkszeredái osztálymérnöksége az összes vasúti pálya- és őrházakat gyümölcsös és beoltott vadfákkal népesítette be, az oltványokat a minta-faiskolából szerezték be.45 A város első köztéri szobrának a felavatása is a vasútállomáshoz kapcsolódott. 1910. szeptember 11-én került sor Erzsébet királyné mellszobrának leleplezésére a vasútállomási Erzsébet ligetben. Erzsébet királyné mellszobrát, amelyet Sál lak Zoltán budapesti szobrász készített, ötméteres kőoszlop tetejére 40 A fiakkeresek fuvarozásának szabályozása. Csíki Lapok, 9. (1897), március 24. 12. sz. 3. p. 41 Horváth 2004. 115. p. 42 Vofkori 2007. 91. p. 43 Vér 2006. 48M9. p. 44 T. Nagy 1902. 25. p. 45 T. Nagy 1902. 25. p.
