Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Gidó Csaba: A vasútállomási parkok
Gidó Csaba: A vasútállomási parkok 135 tőséget, hogy a kert megszüntetésével az állomás előtti teret nagyobbítsák meg, amit az üzletvezetőség végül engedélyezett.25 A vasúti személyzet múltbéli szerepének vizsgálatakor ritkán tűnnek fel a vasút szolgálatában dolgozó kertészek. Létszámuk még a 20. század elején sem haladta meg Magyarország területén az 50 főt. A MÁV 1895-ben előírta, hogy minden üzletvezetőségnél egy ültetvény-felvigyázói és több segédkertészi állást kell szervezni. Munkakörüket a XXIV. 101/a. Útmutatás a vasúti területek befásítása körüli végrehajtó szolgálatról című rendelkezés szabályozta.26 A MÁV minden üzletvezetőség székhelyén és a jelentősebb osztálymémökségek központjában faiskolát és üvegházat létesített, amelyek vezetésével a főkertészek voltak megbízva. A kertészek, illetve a segédkertészek feladata egy-egy meghatározott vonalrész felügyelete volt általában 250-300 km hosszban. A vonalrészt az állomásokkal, őrházakkal együtt a szükséges gyümölcsfaültetvényekkel, rózsafákkal, valamint virághagymák, gumók, szőnyegnövények és palántákkal, évelő cserjékkel kellett ellátniuk, gondozták az összes állomás, pályaőrház kertjeit és parkjait.27 A kertészek szolgálati illetmény szempontjából két csoportba tartoztak. A főkertészek és a kertészek a vasúti altisztek közé lettek besorolva. Altisztként csak olyan személyt lehetett alkalmazni, akik a középiskolák alsó osztályainak megfelelő iskolai képzettséggel rendelkeztek. A kertészek az illetménytábla besorozása alapján a főkalauzzal, pályafelvigyázóval, mozdonyvezetővel képeztek egy csoportot. A segédkertészek a „vasúti szolgaszemélyzet” számát gyarapították a váltókezelő, irodaszolga, éjjeli őr, lámpaszolga feladatköröket ellátó személyzettel együtt. Az 1907-es kimutatás szerint a MÁV-nál a következő állomásokon voltak főkertészek vagy kertészek alkalmazva: Brassó, Csíkszereda, Debrecen, Győr, Hatvan, Kolozsvár, Kőbánya, Miskolc, Nagyenyed, Tata, Szeged, Szene, Szolnok, Szombathely, Temesvár.28 A vasútállomási parkok különböző társadalmi rétegekből származó személyek találkozási pontjaivá váltak. Az állomásra siető vagy azt elhagyó utas ebben a térben került kapcsolatba a társadalom peremén élő csoportokkal. Az első vasútállomás megépülését követően a vasutas személyzet igyekezett megóvni a kialakított zöldövezetei az ártani akaró kezektől. így például 1846-ban, a Pest- Vác vasútvonal megnyitásakor a következő figyelmeztető táblát helyezték ki a pesti indóház mellett. „Tekintetes Nemes Pest Vármegye a vaspálya korlátáit 25 A vasúti állomás kertje. Békésmegyei Közlöny, 40. (1913), október 5. 79. sz. 4. p. 26 Molnár-Varga 1999. 204. p. 27 A máv. kertészsegédek sorsa. Kertészeti Lapok, 23. (1908), 31. sz. 32. p. 28 A máv. kertészek fizetésrendezése. Kertészeti Lapok, 22. (1907), 423-424. p.
