Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)
Zöldterület, közterület - Melega Miklós: A parkok városa (?)
MELEGA MIKLÓS A PARKOK VÁROSA (?) Zöldterületek a dualizmus kori Szombathelyen Elöljáróban A dualizmus időszakában lezajlott példátlanul dinamikus fejlődés, illetve a szerteágazó urbanizációs folyamat eredményeként Szombathely a 19-20. század fordulójára Magyarország legfejlettebb műszaki infrastruktúrával, közművekkel rendelkező települései sorába emelkedett. A korabeli polgárok egyúttal komoly előrelépést tapasztaltak lakókörnyezetük minőségét érintően is a zöldterületek látványos növekedése révén, s ennek nyomán a településen máig közkeletű az a vélekedés, hogy a korszakban Szombathely kiérdemelte a „parkok városa” megtisztelő címet.1 írásunk az előbbi megállapítás valóságtartalmának vizsgálatára vállalkozik, annak ered nyomába, hogy ez a minősítés adatokkal, objektív tényekkel igazolható-e, vagy forrása pusztán a lokálpatrióta elfogultság. A téma tárgyalása során áttekintjük a városi zöldterületek kiterjedésének és eloszlásának tér- és időbeli alakulását, a városszerkezeti-funkcionális differenciálódás folyamatát, felvillantva az utcafásítási és parkosítási törekvések hátterében meghúzódó társadalmi igényeket. A komparativitás jegyében végezetül, statisztikai adatok felhasználásával, országos összehasonlításban is értékeljük Szombathely zöldterület-ellátottsági színvonalát. Városi zöldterületek az 1870-es években Szombathelyen a kiegyezés évében még egyetlen közpark sem létezett, a városi utcák és terek befásítatlanul árválkodtak. A sivár közterek látványával naponta szembesülő polgárok az 1870-es évek végétől a sajtó útján is kezdtek hangot adni elégedetlenségüknek: „Nekünk Szombathelyen a falak között sehol sincs egy kis árnyas helyünk, s ha azután sóhajtozunk, a városon kívül kell azt keresnünk.”2 A sétálni vágyó polgárok - más lehetőségük nem lévén - leggyak1 Dobri-Mayer-Melega-T. Pásztor 2018. 81. p. 2 Befásitásról. Vasmegyei Lapok, 1875. április 25. 1. p. Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xiii. 2018. 105-127. p.
