Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIII. - URBS 13. (Budapest, 2019)

Zöldterület, közterület - Melega Miklós: A parkok városa (?)

106

Zöldterület, közterület

rabban a várost nyugatról szegélyező domb vonulat irányába, a szőlőhegyre jártak az „üde lég élvezése végett.”3 A lakosság - a tulajdonos nagylelkűségének köszönhetően - rekreációs célokra igénybe vehette még a település délkeleti határában elterülő nagy kiterjedésű Batthyány-ligetet, vagy más néven Prátert (ma Brenner park), amely így lényegében városi közparkként funkcionálhatott, annak ellenére, hogy valójában magánkézben volt.4

A polgárság részéről megfogalmazódó kritikák, illetve elvárások az 1870-es évek végétől kezdték cselekvésre sarkallni a városi tanácsot. Ennek nyomán indult meg 1877-ben a tervszerű utcafásítás, elsőként a település nyugati részén a Nagykar utcában és környékén. 1879-ben az újonnan épült Városháza előtt hoztak létre kis parkot, alapvetően dekorációs céllal.5

1. kép. A Nagykar utcai telepített fasor 1880-ban, Knebel Ferenc felvételén Spiegler Tibor képeslapgyűjteménye

3 Egy kis kérelem. Vasmegyei Lapok, 1875. március 11. 2. p.

4 Kereskedelmi ifjúságunk. Vasmegyei Lapok, 1882. június 4. 2. p; A szombathelyi szépitőegylet megalakulása. Vasmegyei Lapok, 1885. június 11. l.p, Bajzik 2018. 348-350. p; Bodányi 1910. 224. p.

5 MNL VaML V.102.a 85/1877; Befásitás Vasmegyei Lapok, 1877. február 8. 2. p; A Nagy- Karutczát. Vasmegyei Lapok, 1877. december 2. 2. p; Utczáink. Vasmegyei Lapok, 1878. április 7. 2. p; Az uj városház. Vasmegyei Lapok, 1879. december 7. 2. p.