Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)

Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Jeney-Tóth Annamária: Fejedelmek és udvartartásuk Kolozsvárott a 17. század első felében

JENEY-TÓTH ANNAMÁRIA

Kiss András főlevéltáros (1922-2013) emlékére

FEJEDELMEK ÉS UDVARTARTÁSUK KOLOZSVÁROTT A 17. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN1

„Bár az erdélyi fejedelemségnek rögzült székhelye, fővárosa volt, még kísértett a középkorias Reiseherrschaft, a nemcsak politikai hanem gazdasági típusú motivációjú utazás gyakorlata is.”2 Erdősi Péter fentebbi megállapítása a 16. század végére vonatkozik, az elkövetkezőkben azt vizsgáljuk, hogy ez mennyire volt érvényes a következő fél évszázadban. Hangsúlyozni szeretném, hogy a vizsgálat tárgya az utazó udvartartás, nem az udvar egésze. Kiindulópontként a kolozsvári sáfárpolgári számadások különböző fejezetei szolgálnak, melyek a fejedelem számára tett kiadásokat három nagy fejezetben tárgyalták: a posta- ság, a fejedelem szekerezése, a fejedelem diversái. A kutatás szempontjából ez utóbbi volt a legjelentősebb forrás,3 amelynek adatait a városi jegyzőkönyvek, az erdélyi királyi könyvek és a hiteleshelyi protokollumok információi egészítették ki.

A királyi/fejedelmi udvar befogadására, megvendégelésére vonatkozóan a város közgyűlése 1561-ben hozott határozatot, eszerint: Jövőben a királyon és a kancelláron kívül ezüst kupát másnak nem ajándékoznak, sem három napi vendégséggel másnak nem gazdálkodnak.” 1564-ben ezt a határozatot a következőképpen egészítették ki: „a követeknek és más előkelőknek adjanak bort kannával, csirkét és hasonló eledeleket”.4

1 A publikáció elkészítését a TÁMOP 4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0007 számú projekt támogatta. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terven keresztül az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

2 ERDŐSI 1997. 58. p.

3 „Laus Deo Semper Anno Domini 1642.

Feieruarj Benedek deáknak az magyar nátión levő sáfárpolgámak Batsi István fő és Hermanj András királybírák uraimék idejekben kegyelmes urunk diversájáról íratott az 1642. esztendőbeli számadó regestuma 1. Kegyelmes urunk őnagysága diversája azaz, az mit az őnagysága parancsolattjából javokra, ételekre, italokra, abrakosokra költöttem, bíró uram parancsolattjára minden holnapban külön-külön...” KvSzám 23/XI. 1 (ROL Kmlg = A Román Országos levéltár Kolozs megyei Igazgatósága, Kolozsvár (Archivele Nationale, Direcjia judeteana Cluj) KvSzám = KvLt Számadáskönyvek.

4 JAKAB II. 1888. 188. p.

URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VIII. 2013. 95-115. p.