Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Mátyás-Rausch Petra: A nagybányai politikai elit és a helyi bányászatban betöltött szerepe a kamarai kezelés évei alatt (1569–1579)
Mátyás-Rausch Petra: A nagybányai politikai elit és a helyi bányászatban... 79 is, aki megkapta Szentgyörgyi nagybányai és szatmári házát, egy malmot és egy présházat, egy allódiumot a rajta lévő házzal, valamint egy másik malmot is, amelyet később a szatmári várhoz csatoltak. Farkas Péter a hadihelyzet miatt nem tudta magát beiktattatni a tulajdonba, így inkább eladta azokat Haller Kristófnak.59 Ezt az adásvételt 1566-ban I. Miksa megerősítette, majd 1571 júniusában elrendelte a Szepesi Kamaránál, hogy az egykor lefoglalt javakba iktassák be a jogos tulajdonost. Ekkor Haller Kristóf feltehetően már nem élt, ugyanis a városi szenátus fiát, Fülöpöt iktatta be a tulajdonba 1571. szeptember 12-én.60 A nagybányai ingatlan különösen értékes volt a Szepesi Kamara számára, ugyanis az egykori kamaraispán háza különleges jogi státussal bírt: mivel a kamaraispán bíráskodási jogkörrel is rendelkezett, a kamara házában (castellum) rövid ideig foglyokat őriztethetett; ezen felül korábban itt székelt a bányakamara, itt folyt az érc beváltása. Az 1573-ban keletkezett kamarai jelentés már domus Halleriana néven említette a kamaraházat, a bizottság tagjai pedig azt javasolták a Szepesi Kamarának, hogy nem lenne érdemes visszavásárolni az épületet, ugyanis nagyon rossz állapotban van, évekig üresen állt, a felújítása is hatalmas összegeket emésztene fel.61 Az 1573. évi kamarai jelentéshez csatolt, a városi szenátus által elkészített kiegészítő irat az 1571. évi uralkodói rendeletben szereplő javakat sorolja fel. Összegyűjtötték Szentgyörgyi Péter deák javait, majd aszerint csoportosították azokat, hogy ki kapta meg az egyes javakat, a tételek mellé írták az adott tulajdon becsült értékét is. Eszerint Haller Kristóf két köházat kapott, amelyeknek nem volt tetejük, ezek értéke 600 forint volt. Emellett megkapta az ún. Kismalmot, amely a Zazar patak partján állt, ez 235 forintot ért. Ide tartozott még egy allódium egy házzal, amelynek értéke 93 forint, és egy elhanyagolt legelő, ennek értékét a szenátus nem tudta felbecsülni.62 A másik személy, aki hasonló módon került kapcsolatba a várossal, Lazarus von Schwendi felső-magyarországi főkapitány volt. A főkapitány foglalta visz- sza az 1565-1566. évi hadjárat során többek között Nagybányát is az erdélyiektől, illetve az ő nevéhez köthető a szatmári vár modem erőddé tétele, és a hozzá kapcsolódó, nagy kiterjedésű, minta jellegű szatmári uradalom kialakítása.63 Lazarus von Schwendi 1. Ferdinándtól, majd I. Miksától kapta meg donációként Szentgyörgyi Péter deák említett elkobzott javainak egy részét. 59 I. Ferdinánd több donációval is jutalmazta Farkas Péter szolgálatait. Ld. MOL A 57 LR 3. köt. föl. 994., föl. 1016-1017. 60 RNL NB VJ föl. 63-64. 61 MOL E244 5305. t. föl. 12-13., valamint ÖSTA HKA VUG RN 12b föl. 562-567. 62 ÖSTA HKA VUG RN 12B föl. 506-512. 63 KENYERES 2008. 289-291. p.
