Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Mátyás-Rausch Petra: A nagybányai politikai elit és a helyi bányászatban betöltött szerepe a kamarai kezelés évei alatt (1569–1579)
80 Királyi, fejedelmi jelenlét A számára juttatott tulajdonokat az 1573. évi kamarai jelentéshez csatolt városi felmérés tartalmazta. Eszerint a főkapitányé lett Szentgyörgyi Péter deák összes nagybányai bányája: Újkerék, Gensweer, Kisgensweer, Forkosschacht, Geppelsschacht. A bányákhoz tartozott még egy zúzda is, amelynek 36 zúzónyila volt, a bányák és a zúzda teljes értéke 1000 forintot tett ki, úgy, hogy két bányában (Kisgensweer, Geppelschacht) nem folyt termelés. Ezen felül a főkapitány birtokába került még egy másik zúzda is, amely 400 forintot ért, egy 500 forint értékű olvasztókohó két kemencével, illetve két nagybányai kőház, itt nem volt érték fel tüntetve.64 Ugyanebben az évben Lazarus von Schwendi, mivel már nem tartózkodott a vidéken, Hans Rueber felső-magyarországi főkapitányt bízta meg azzal, hogy a tulajdonában lévő nagybányai bányákat, zúzdákat és kohót megfelelő személyeknek bérbe adja. Az 1573. évi kamarai jelentéshez csatolt egyik melléklet (B jelzéssel) tartalmazta a bérleti szerződést. Eszerint hat vezető nagybányai termelő, Lakatos János, Tóth Ambrus, Bozó Ferenc, Nagy Simon, Választó Péter és Szegedi Ferenc vette bérbe a három működő bányát, a zúzdákat, illetve a kohót három éves időtartamra.65 Ez idő alatt a bérlők szabadon termelhettek a bányákban, használhatták az üzemeket, épületeket, és új telérek után is kutathattak. Évente 4000 forint volt a bérleti díj, és 75 márka (legalább 16 latos) finom ezüstöt kellett beszolgáltatniuk, de amit ezen felül termeltek, azzal ők rendelkezhettek minden korlátozás nélkül. A bérleti díj beadási határideje Szent Márton napja (november 11.) volt. A zavartalan termelés érdekében, és az esetleges atrocitásokkal szemben a felső-magyarországi főkapitánytól kérhettek katonai segítséget.66 A nagybányai politikai elit szerepvállalása a bányászatban A városi jegyzőkönyv, valamint a kamarai források adatainak összehasonlító vizsgálata nyomán megállapítható, hogy a nagybányai politikai elit egy része, hat ember vett részt aktívan a város fő tevékenységének tartott nemesére-kitermelésben. A korábban bányász kategóriaként megnevezett csoport természete64 ÖSTA HKA VUG RN 12b föl. 506-512. 65 ÖSTA HKA VUG RN 12B föl. 638-640. A kamarai iratokban sajnos nem mindig tüntették fel azt, hogy a termelő vagy annak örököse kezelte az adott időpontban a bányákat, így nem tudjunk minden esetben pontosan megállapítani egy-egy bányatulajdonos halálának pontos dátumát. Ebben az esetben kétséges Lakatos János és Tóth Ambrus személye. A zúzdák működésére ld. LESCALOPIER 1982. 80. p. 66 ÖSTA HKA VUG RN 12b föl. 638-640. 1 budai márka=4 budai ferton=0,2455 kg. Ld. BOGDÁN 1991. 454. p. A lat az ezüst minőségét jelölte, mint a karát az arany esetében.
