Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Mátyás-Rausch Petra: A nagybányai politikai elit és a helyi bányászatban betöltött szerepe a kamarai kezelés évei alatt (1569–1579)
Mátyás-Rausch Petra: A nagybányai politikai elit és a helyi bányászatban... 69 testületbe, míg a többi céh egy-egy iparossal képviseltette magát.27 Mészáros Kilián öt alkalommal volt esküdt, három alkalommal tanácsos, a tárgyalt időszakban csak ö tudta ezt a pozíciót három ízben betölteni. Péchy János négyszer volt esküdt, és két alkalommal tanácsos, ebben a tekintetben kizárólag az említett Mészáros Kilián tudta megelőzni. Mészáros Kilián foglalkozási ága a 16. század második felében komoly gondokkal küszködött. Az élelmezési iparágak, köztük a mészárosság, a városi fejlődés fokmérőinek számítottak, azonban ezekben az iparágakban visszaesés tapasztalható ebben az időszakban, annak ellenére, hogy a húsfogyasztás igen nagy mérvű volt országszerte, és a marhakereskedelem is virágkorát élte. Az emelkedő élelmiszerárakat több esetben áriimitációval próbálták rögzíteni, így a mészárosok alig kerestek. Több esetben ezért a faggyú árát emelték fel, ez azonban más iparágakat érintett hátrányosan, így előfordult Nagybányán, hogy vagy a mészárosok hagyták abba tevékenységüket, vagy a város tiltotta el őket mesterségük gyakorlásától.28 Komoly gondot okozott a városban, hogy a mészárosoknak sok esetben külső piacról kellett megvásárolniuk a nyersanyagot, ami a bőr árát is felemelte, pedig ez létfontosságú volt a bányászoknak, akik bőrzsákban hozták fel a felszínre a kitermelt ércet, ezért a Szepesi Kamara 1579-ben egy áriimitációt adott ki, amely kimondta, hogy legfeljebb 50 dénárért lehet bőrt eladni a bányászoknak.29 Mészáros Kilián befolyását mutatja az a tény is, hogy húga, Katalin, a Szatmár vármegyében birtokos szent-demeteri Bessenyei család egyik tagjához ment feleségül, férjével a nagybányai szenátus előtt kérték Kiliántól a köteles leánynegyed kiadását.30 Két tanácsossal kapcsolatban (Péchy Miklós, Katus János) nincsen pontos adat arra vonatkozóan, hogy mivel foglalkoztak, Péchy Miklós közéleti szerep- vállalása mellett (öt alkalommal esküdt, egyszer tanácsos) családja befolyása révén érvényesült, részt vett a hitelezésben, ami által egy újabb, különleges kapcsolati hálót alakított ki a nagybányai polgárok között. Az egymásnak adott hitel olyan mértékben elterjedt volt a városban, hogy a szenátus 1575-ben külön rendeletet alkotott arról, hogy hogyan kell kezelni a kölcsönügyeleteket. Eszerint ha egy nagybányai polgár a felvett kölcsönök fejében megterheli házát, szőlőjét, földjeit, bányáját, esetleg bányarészét, és elhalálozás vagy egyéb akadályozó tényező miatt nem tudja fizetni a hitelt, akkor a városvezetésnek egy éven belül fel kell becsülnie a lekötött vagyont, és ennek alapján kielégíteni 27 ZIMÁNYI 1987. 362-363. p. A szabó- és a szűcsmesterség közötti kapcsolatra ld. uo. 28 Uo. 360-361. p. 29 RNLNB VJ föl. 162. 30 Uo. föl. 102. A Bessenyei családra ld. NAGY 2002. II. kötet/szent-demeteri Bessenyei család.
