Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Mátyás-Rausch Petra: A nagybányai politikai elit és a helyi bányászatban betöltött szerepe a kamarai kezelés évei alatt (1569–1579)
70 Királyi, fejedelmi jelenlét a hitelezőket. Ha a felbecslés nem történik meg egy éven belül, a hitelt felvevő vagy annak törvényes örököse óvást nyújthat be, így a még meglévő tartozások kifizetése is csúszhat.31 A rendeletből kiderül, hogy a legértékesebb javaknak, vagyontárgyaknak a ház, a szőlő, a szántóföld, a legelő és a bánya számított. Katus János javaival és foglalkozásával kapcsolatban a már említett testamentuma, illetve a városi jegyzőkönyv adatai nyújtanak némi támpontot. Eszerint volt több szőlője, hozzá tartozó présházzal Nagybánya határában, legelője, szántója, valamint a városban háza; az azonban nem derül ki egyértelműen a szövegből, hogy a ház kőből készült-e; minden valószínűség szerint mezőgazdasággal, szőlészettel, borászattal foglalkozott.32 Az említett Gáspár deák - akit négy alkalommal választottak meg bírónak és kétszer esküdtnek - is rendelkezett több szőlővel, valamint Nagybánya határában legelővel és szántóval, illetve kőből épített házzal. A városvezetésen belül a harmadik csoport a bányatulajdonosoké, bányászoké, ebbe a kategóriába hat ember tartozott. Szegedi Ferenc, Tóth Ambrus, Nagy Simon és Cementes Imre három alkalommal volt esküdt, Lakatos János halála előtt három egymást követő évben volt bíró (1569-1571), Mészáros Lukács pedig négyszer volt bíró, háromszor esküdt és egy alkalommal tanácsos.33 Nagy Simon, Szegedi Ferenc, Tóth Ambrus, Lakatos János és Mészáros Lukács bányatulajdonos volt, illetve nagybányai tárnákat béreltek.34 Cementes Imre valószínűleg a nagybányai finomítőmüben dolgozott, ahol a cementezést végezték, amelynek során a beváltott nemesércet finomították, tisztították.35 Ebben a csoportban Mészáros Lukács és Lakatos János nem szokványos karriert futott be. Lakatos János, amellett hogy három alkalommal volt bíró, több nagybányai bánya tulajdonosa volt, valamint 1570-ben és 1571-ben bányamesterként is működött, ahogy arról Andreas Findensein és Woflgang Zimmermann körmöc- bányai bányamesterek beszámoltak 1571 márciusában készített jelentésükben. A biztosok a jelentéshez csatolt levelükben azt is megemlítették, hogy Lakatos János bányamesteri minőségében egy ún. parciális regestumot készített a Királytáróval, a fiskális tulajdonban lévő nagybányai bányával kapcsolatos bevételekről és kiadásokról 1570. augusztus 7. és 1572. január 1. között. 3) RNL NB VJ föl. 99. és 111. 32 Uo. föl. 169. 33 Uo. föl. 47., 54., 63., 68., 82., 104., 115., 123., 140., 148., 159. 34 ÖStA HKA VUG RN 12b föl. 965-968. 35 Debreczeni László aranyfinomító könyve. Járulék a hazai fémmívelés és pénzverés történelméhez. Kiadja: FlNÁLY 1867. 111-130. p.
