Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Mátyás-Rausch Petra: A nagybányai politikai elit és a helyi bányászatban betöltött szerepe a kamarai kezelés évei alatt (1569–1579)
Mátyás-Rausch Petra: A nagybányai politikai elit és a helyi bányászatban... 63 A jogi alapú városfogalom értelmében Nagybánya igen jelentős bányaváros volt a kora újkorban, azonban ha a funkcionális városfogalom keretén belül vizsgáljuk a helyzetét, már más képet kapunk a szatmári bányavidék központi településéről. Kubinyi András tanulmánya, melyben a Kárpát-medence késő középkori városhálózatát vázolja fel, egy több szempontból álló követelmény- rendszerrel dolgozik. A települések gazdasági és központi funkcióit vizsgálja meg.8 A tíz centralitási ismérv alapján az elérhető maximális pontszám 60 volt, Nagybánya ebből 29 pontot ért el. Nagybánya esetében két ismérv volt döntő erejű, az egyik a pénzügyigazgatási központi jelleg, a másik pedig a település jogi helyzete. A pontrendszerben elfoglalt helye alapján Nagybányát Kubinyi András a harmadik kategóriába, azaz a „ kisebb városok valamint jelentős városfunkciót betöltő mezővárosok" közé sorolta.9 Nagybánya a kapott pontokkal a másodrendű városi szint határát súrolta, lokális jelentőségének alapját a bányászat, a hozzá kapcsolódó adminisztrációs tevékenységek, valamint a királyi felségjognak számító ércforgalmazás és pénzverés helyi irányítása adta. így ebben az esetben is szépen kirajzolódik az a tendencia, amely Bácskai Vera kutatásai nyomán széles körben ismert a történettudományban.10 11 Tehát jól kivehető ellentét húzódott Nagybánya jogi és valós gazdasági, funkcionális helye között, amelyet a korabeli városhálózatban betöltött. Tanulmányomban azt a kérdést kívánom megvizsgálni, hogy milyen összefüggésben állt egymással a politikai, közéleti tevékenység, és a bányászatban való részesedés. Doktori értekezésemben az akkor rendelkezésemre álló osztrák levéltári források alapján (kamarai iratok) olyan következtetéseket vontam le, miszerint a kimagasló bányászati tevékenység egyben jelentős politikai szerepvállalást is feltételezett, kizárólag a várost irányító politikai elit tartotta kezében a termelés legnagyobb részét." Ezt a feltevést kívánom megerősíteni vagy árnyalni a nagybányai levéltár vonatkozó forrásanyagának segítségével. Ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bír Nagybánya városának jegyzőkönyve, amelynek első feljegyzései 1560-ból maradtak ránk.12 Elsőként a városvezetés összetételét kívánom megvizsgálni, majd a legjelentősebb személyiségek bányászati tevékenységét. Kutatásom kiinduló időpontja az 1569. év, mivel ebből 8 KUBINYI 2005. 9-36. p. 9 Uo. 28-30. p. 10 Bácskai 2002. 26-68. p. 11 MÁTYÁS-RAUSCH 2012. 38-101. p. Ld. http://www.idi.btk.pte.hu/dokumentumok/dissz- ertaciok/matyasrauschpetraphd.pdf 12 Direçtia Judetcaná Maramures a Arhivelor Nationale Primariä Oraçului Baia Mare Fond 1. Szabad királyi bányaváros Nagybánya város jegyzőkönyve I. (1560-1635) Itt szeretnék köszönetét mondani Varga Zsolt nagybányai levéltárosnak a forrásanyag felkutatásában nyújtott segítségéért.
