Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Mátyás-Rausch Petra: A nagybányai politikai elit és a helyi bányászatban betöltött szerepe a kamarai kezelés évei alatt (1569–1579)
64 Királyi, fejedelmi jelenlét az évből maradt fenn az első, teljes vezető tisztviselői lista, az utolsó vizsgált év pedig az 1579. év, ugyanis ebben az évben adja a Szepesi Kamara bérbe a Királytárót két nagybányai termelőnek, Mészáros Lukácsnak és Szegedi Ferencnek.13 A nagybányai politikai elit összetétele és szerepvállalása a bányászatban A nagybányai politikai elit összetétele A nagybányai politikai elitet a városvezetés tagjai alkották. A 16. század utolsó harmadában lezajlott vezetőválasztásokról a legtöbb információt a városi jegyzőkönyv szolgáltatja, ezek az adatok azonban csupán a megválasztott tisztviselők nevére és a választás időpontjára korlátozódnak. Feltételezhető, hogy a választási metódus hasonlóan zajlott, mint a korábbi évszázadban, illetve nem sokban tért el a Nagybányához hasonló státusban lévő városokban alkalmazott mechanizmustól sem.14 A megmaradt források alapján azt lehet megállapítani, hogy a város választójoggal rendelkező polgárai választották meg a száz tagból álló „külső tanácsot”, majd ez a száz férfi választotta meg a bírót és a „belső tanácsot”.15 Úgy vélem, hogy Nagybánya esetében bizonyos szempontból indokolt a külső és belső tanács kifejezések használata, mivel bizonyítható, hogy az önálló önkormányzatiság szempontjából magasabb szinten állt, mint a közelében fekvő oppidumok (pl. Szatmár és Németi), ugyanis a források nem utalnak arra, hogy bármilyen felsőbb kormányzati szerv vagy magánszemély befolyásolta volna a városvezetés tagjainak kiválasztását, illetve gyakorolt volna vétójogot a választással kapcsolatban, ahogyan ez a mezővárosok esetében megfigyelhető.16 Ennek ellenére fenntartásokat is meg lehet fogalmazni a két terminus használatával kapcsolatban, mivel a tanács és a tanácsot alkotó tanácsnokok (consules) leginkább a legfejlettebb és elsőrangú városokhoz köthetőek, Nagybánya azonban nem tartozott ebbe a kategóriába. A megfelelő terminusok kiválasztását bonyolítja, hogy a tárgyalt időszak bizonyos éveiben Nagybányán választottak esküdteket és tanácsnokokat is, az utóbbiak magasabb rangot kép13 Nagybánya városáról leginkább helytörténeti jellegű szakmunkák születettek, ezek nagyrészt a helyi levéltári anyagokat használták fel, legutóbb ld. BALOGH-OSZÓCZKI 2001. 14 Vö. SZABÓ 2008. 145-159. p. 15 RNL NB VJ föl. 104. illetve H. NÉMETH 2006. 119-122. p. 16 BÁCSKAI 2002. 34-35. p.
