Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)

Műhely - Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780–1918. Összehasonlító adatok alkalmazása a városfejlődés kutatásában

Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780-1918 265 Mint eddigi fejtegetéseimből kitetszik, a korábbi eljárásomtól eltérően nem a priori, hanem a posteriori állítom össze a városi településekre jellemző ösz- szetevőket, vagyis nem eleve valamely település jogi-adminisztratív besorolá­sából indulok ki, hanem szinte valamennyi települést vizsgálva alkalmazom a városfogalom ismérveit, és csak ezután szűröm ki azokat a településeket, ame­lyekben kimutathatók az átlagon felüli értékek és bizonyítható az összes városi ismertetőjegy, vagy pedig azoknak egyike-másika. Ennek alapján beszélhetünk teljes fejlettségű vagy csökkent fejlettségű városokról, illetve városi, városias településekről (Vollstädte, stadtähnliche Siedlungen, Minderstädte). A régebbi, főként jogi irányultságú megítélés értelmében az előbbiekhez sorolhatók a sza­bad királyi városok (civitates) és részben a püspöki városok (urbes), valamint a mezővárosok széles skálán mozgó sokasága. Még egyszer összefoglalva: a cél a teljes településhálózatból kiindulva a tele­pülések számának és sűrűségének megállapítása tájegységenként/megyénként; az átlagon felüli települések „kiszűrése”, majd ezek sorrendjének felállítása. Ugyanezen csoportok összehasonlító vizsgálata térben és időben a következő tényezők bevonásával: népesség és a (lakó)házak számának alakulása; népsű­rűség, ház- és laksűrüség; az írni-olvasni tudás arányai. Mindezen túlmenően ugyanezen komponensek összehasonlítása az egyes korszakok eredményeivel, jelesen a lakosság számának alakulásával, a népsűrűség változásaival stb. Vala­mennyinek átlagon felüli kombinációs értékeiből feltétlenül városi/városias jel­legű fejlődésre lehet következtetni. Mindez természetesen kiegészül a lakosság foglalkozási összetételével, illetve a lakóházak jellegének mutatóival. Ebből a néhány utalásból is látszik, hogy a településszerkezet vizsgálatakor, nevezetesen a fejlődés összetevőit figyelve nagyon összetett, mindazonáltal egyedi esetekre lebontható okokra kell figyelni, amelyekből mégis általános következtetések vonhatók le. Bár most csupán utalás történt a gazdasági té­nyezőkre, ezek összehasonlító vizsgálata szintúgy a feldolgozás tárgyát képezi. Némi óvatossággal jegyzem meg, hogy az egyes időszakokban nagyon eltérőek a rendelkezésre álló források, így - Ludovicus Nagy és Fényes Elek feldolgo­zásától eltekintve a Tafeln zur Statistik áll rendelkezésre - konkrét, számbeli adatok helyett sok esetben a reformkorra vonatkozóan is inkább leíró jellemzé­sekre kell hagyatkoznunk. Ennek megfelelően a kiegyezés korából meríthetünk az összehasonlításra alkalmas adatok halmazából, így szükségszerűen rekonst­rukciós eljárást kell alkalmaznunk. Bizonyságul ismét baranyai példát választva, mintegy koordináta-rendszer­ben mutatom be a vizsgált korra vonatkozó, kvantitatív tényezőkre épülő mo- dellemet a II. középértéken felüli települések csoportjából.

Next

/
Thumbnails
Contents