Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Műhely - Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780–1918. Összehasonlító adatok alkalmazása a városfejlődés kutatásában
266 Műhely Baranya megye fejlődési mutatói II. középérték 1910-ben 3105,47 - II. középérték 1785-ben 888,04 Település Népesség Növekedés (%) Házak száma Laksűrűség írásolvasás (%) 1910 1869 1785 18691910 17851910 1910 1785 1910 1785 1910 Mohács 17 092 12 140 4698 40,79 263,81 3255 767 5,25 6,13 65,28 Dunaszekcső 5881 4683 2560 25,58 129,73 1289 415 4,56 6,17 56,89 Siklós 5791 4296 2712 34,80 113,53 893 556 6,48 4,88 70,50 M.Szabolcs 4081 1206 585 238,39 597,61 488 109 8,36 5,37 67,48 Mágócs 3625 3436 2346 5,50 54,52 654 358 5,54 6,55 68,47 Dárda 3368 2358 1192 42,83 97,81 498 173 6,76 6,89 59,30 Németboly 3298 2596 1515 25,04 117,69 465 239 7,09 6,34 Pécsvár 2773 2753 2367 0,73 17,15 429 343 6,46 6,90 79,89 Megyei mutatók 23,46 5,67 68,88 PÉCS 108,78 440,43 8,73 76,24 A megye és Pécs város egyes mutatóinak bekapcsolásával még világosabbá válik a kép, ami egyúttal azt is jelzi, hogy az általános adatok összehasonlító kiértékelése nem történhet az ismert városok anyagának bevonása nélkül. Éppen ezért a városok már régebben publikált adattára külön kiértékelést és rendszerezést igényel. Csakis ez után állíthatók rendszerbe mindazon jelzésértékű mutatók, amelyek mintegy iránytűként alkalmazhatók az eddigi munkálatok szintézisét jelentő típusok és struktúrák rendszerében. Ennek kidolgozásában fontos szerepet tölt be a folytonosság kérdése is, az, hogy milyen mélyre nyúlnak a
