Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Flóra Ágnes: Kolozsvár és a központi hatalom kapcsolata a Mohács utáni évtizedekben
FLÓRA ÁGNES KOLOZSVÁR ÉS A KÖZPONTI HATALOM KAPCSOLATA A MOHÁCS UTÁNI ÉVTIZEDEKBEN „ Bőségesen szép deák szókkal dicséri ez várost a megtartott hűségben. ” (Diósy Gergely: Index privilegiorum, 1592.) Karen Lambrecht meghatározása szerint egy város békéjét négy tényező zavarhatta meg: a központi hatalom, az egyház, az egyetem, illetve a többnyelvűség.1 A Kolozsvár 16. századi történelmét felületesen átfutó kutató is felismeri ezen négy intézmény jelenlétét, melyek komoly feladat elé állították a kora újkori városvezető elitet. Jelen tanulmány azonban csupán a központi hatalommal kialakított viszony vizsgálatára vállalkozik, a mohácsi csatavesztést követő és az Erdélyi Fejedelemség formálódása körül kialakult politikai helyzetben. A város és központi hatalom viszonya, általánosságban véve, folyamatos változásoknak volt kitéve: politikai, társadalmi, de legfőképpen gazdasági érdekek mentén alakult. Aligha volt olyan udvar, olyan központi hatalom, amelyik ne lett volna folyamatos pénzszűkében, amelyik ne szorult volna külső támogatásra, szövetségesre. A polgárság pedig stabil támogatói bázist jelentett és abban az esetben, ha érdekeit érvényesíteni tudta, lojalitása is sokkal erősebb volt, mint a rendi társadalom más tagjai esetében. Ennek ellenére az erdélyi városok befolyása, állampolitikára gyakorolt hatása messze elmaradt a nemesség hatásgyakorlásától. A mohácsi csatavesztést követően a hatalomért folytatott harcban azonban a városok (köztük az erdélyi városok) szerepe megnőtt, s úgy tűnt, hogy a konszolidációt követően is megőrizhetik befolyásukat. Ez az időszak azonban átmenetinek bizonyult. Az Erdélyi Fejedelemség városai, elsősorban a társadalmi berendezkedés miatt, soha nem érték el azt a jelentőséget, mint más nyugateurópai városok, sőt, bizonyos értelemben az észak-magyarországi városokkal szemben is jelentősen elmaradtak ebben az időszakban, bár ilyen jellegű összehasonlító tanulmányok ez idáig nem születtek. Azonban tévedés lenne azt gondolni, hogy a fejedelemség időszakában a városok nem játszottak fontos szerepet az ország fejlődésében, a kereskedelem1 Lambrecht 1998.26. p. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV Vili. 2013. 25^t6. p.
