Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Műhely - Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780–1918. Összehasonlító adatok alkalmazása a városfejlődés kutatásában
250 Műhely maga a gondolat is túl merésznek bizonyult, éppen ezért ennek egyik sajátságos szegmensét választottam, mégpedig a városfejlődést. Ez a megközelítés annál inkább is időszerű volt, hiszen a Német Városok Könyvéhez csatlakozva Hoffmann professzor vezetésével akkorra az Osztrák Városok Könyvének kiadása is folyamatban volt. Az Osztrák Tudományos Akadémia Gazdaság-, Társadalom- és Várostörténeti Bizottsága egészen racionális megfontolásból a városi levéltárak anyagát is csupán olyan mértékben javasolta bevonni a kutatásba, amilyen mértékben megtörtént azoknak feldolgozása, illetve kiadása. A Városok Könyvének szerkesztői, szerzői tehát a nyomtatásban megjelent forrásokra támaszkodtak, mivel a levéltári kutatás rendkívül időigényes lett volna. Az egyes városok gazdaságtörténetét természetesen szakemberek dolgozták fel, így feltételezhető volt, hogy a levéltári forrásokat is ismerik. A kiindulási pont tehát az volt, hogy a városi települések nagy számát figyelembe véve csakis ezen a síkon lehetséges minden városról hasonló, összehasonlítható adatok összegyűjtése és lexikális feldolgozása. Habár számomra elsősorban az osztrák példa volt mérvadó, a rendelkezésre álló magyar anyagnak az osztrákhoz képest meglévő hasznosítási lehetőségeit tartottam szem előtt. A bibliográfia második szakaszában olyan munkákra fektettem a hangsúlyt, amelyek segítségével aránylag zökkenőmentesen sikerült beazonosítani a városokat a vizsgált teljes időszakban. Ennek alapján az Osztrák Városok Könyvének felépítéséből indultam ki, országos szinten természetesen figyelembe véve a magyarországi adottságokat is. Az egyes monográfiákkal szemben olyan forrásértékű kiadványokat részesítettem előnyben, amelyek egész tájegységeket, sőt, a Magyar Királyság egész területét ölelték fel, vagyis lehetőség szerint valamennyi városra, városias településre vonatkozóan voltak bennük adatok. A begyűjtött anyag feldolgozásához az Osztrák Városok Könyvének 20 (fő)pontból álló rendszerét összevonva, leegyszerűsítve hét fejezetből (fő pontból) és további alpontokból álló sémát állítottam fel: I. Név és közigazgatási besorolás, 7 pont II. Jogi besorolás, 6 pont III. Terület, 7 pont IV. Topográfiai adatok, 15 pont V. Népesség, 8 pont VI. Városi háztartás és vagyon, 2 pont VII. Funkciók, 15 pont Összesen tehát 60 pont, ezeken belül pedig további alpontok találhatók, így esetenként ennek kétszeresét is elérhette a pontok száma. Az egyes pontokban rögzített válaszok, adatok szolgáltatták a városi szerkezetet felosztva térben és
