Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)

Műhely - Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780–1918. Összehasonlító adatok alkalmazása a városfejlődés kutatásában

Deák Ernő: Magyar várostörténet 1780-1918

251

időben. Az elbírálásban, azaz abban, hogy milyen települések jöhettek számításba az adatfeldolgozásnál, a jogállás volt mérvadó, pontosabban az, hogy az adott település folyamatosan, vagy az egyes periódusok valamelyikében városnak számított-e. Ez az eljárás valamelyest merevnek tekinthető ugyan, alkalmazásával végeredményben mégis sikerült differenciáltan egységes keretbe foglalni a biztosan városnak nevezhető településeket. Ezen felvételezés eredményeit, azaz a városi mutatókat a munka második része, a városok válogatott adattára öleli fel, mégpedig hármas csoportosításban:

Magyarország (Erdéllyel)

A. szabad királyi, ill. törvényhatósági jogú városok 60,

B. privilegizált mezővárosok, ill. rendezett tanácsú városok 113, (összesen tehát 173 város szerepel az egyéni bontásban)

C. 23 horvátországi és szlavóniai város adatait pedig összevont táblázatok tüntetik fel.

Mindez tehát Ausgewählte Materialien zum Städtewesen (1989) címmel a városok adattáraként munkám második részét képezte. Ennek mintegy megalapozását jelentette az első, bevezetésnek szánt általános rész Allgemeine Bestimmung der Städte und der städtischen Siedlungen (1979) címmel. Szükségszerűen a város jogi ismérvei kerültek előtérbe, ami a felhasznált források természetéből, de főként a munkamódszerből fakadt. Mindez nem jelentette azt, hogy a kortársak a jogi ismérvek mellett ne sorakoztattak volna fel más, a városokra jellemző tulajdonságokat is. Ennek megfelelően kíséreltem meg munkámnak már az első részében a városi, városias települések név, illetve szám szerinti összeállítását. A kiválasztásnál a városi besorolást vettem alapul, egy-egy települést abban az esetben tekintettem városnak, ha a források többsége városként határozta azt meg. A végeredmény 175 magyarországi, 36 erdélyi és 22 horvátországi és szlavóniai, összesen tehát 233 település megkülönböztetett kimutatása lett három periódusban (1780-1848; 1848-1867; 1867/76-1918). Az időbeli határok az általános politikai változások mellett adminisztratív intézkedésekhez is igazodtak, nem mellőzve a gazdasági fejlődés általános irányát sem.

Az árnyaltabb megkülönböztetés céljából periódusonként tagolva, ugyanakkor az egész vizsgált korra általánosítva összesen hat ismérv szerint történt a besorolás:

1 = szabad királyi városok, privilegizált mezővárosok, majd törvényhatósági jogú városok;

2 = püspöki székhelyek, illetve püspöki városok;