Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Műhely - K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban
214 Műhely Kubinyi András említést tett arról is, hogy miután 1989-ben összegyűjtötte négy nyugat-magyarországi megye, 1996-ban pedig Eszaknyugat-Magyaror- szág központi helyeit, a Kelet-Dunántúllal kezdett foglalkozni, és be is fejezte az anyaggyűjtést.3 Sajnos ez a gyűjtés nyomtatásban nem jelent meg és tudomásom szerint kézirata hagyatékában sem lelhető fel.4 Az alábbiakban - bár nyilvánvalóan kevésbé részletesen, mint ahogy egykori professzorom tette volna - a Kelet-Dunántúl egyik megyéje, Tolna középkori központi helyeinek összegyűjtésére és a települési hierarchiában betöltött szerepük meghatározására teszek kísérletet. A kutatástörténet kapcsán meg kell említeni, hogy Kubinyi András a középkori településhierarchiát tárgyaló tanulmányaiban olykor érintett néhány Tolna megyei helységet. A külföldi egyetemjárás elemzése kapcsán 1971-ben az 5. települési szintbe sorolta be Tolna városát,5 2004-es összegző munkájában pedig a 4. csoport, a közepes városfunkciót ellátó mezővárosok között szerepeltette Ozorát 18, Simontomyát és Tolnát pedig 17-17 ponttal.6 Az előzményekhez tartozik, hogy Éder Katalin - ha kéziratos formában is - néhány éve a Dél-Dunántúl mezővárosi plébániatemplomainak kutatása kapcsán a 7. csoport településeinek kivételével összegyűjtötte Tolna megye 23 központi helyét. Adatai szerint a 4. centralitási kategóriába sorolható Dunafoldvár, Ozora, Paks, Tolna és Simontornya, az 5. csoportba Báta, Bölcske, Cikádor (Szék) és Tamási, a 6. csoportba pedig Dalmad, Döbrököz, Ete, Fadd, Gyánt, Györköny, Ireg, Kesztölc, Nagymányok, Szakcs, Szekszárd, (Fülöp-)Szerda- hely, Somogyszil és Varasd.7 17 település besorolása azonos saját kutatásaim eredményével, csak 6 hely centralitása tér el: Földvár és Paks (nála a 4., nálam az 5. kategóriába került), Bölcske (5. helyett 7.); Kesztölc és Szakcs (6. helyett 5.); (Fülöp-)Szerdahely (6. helyett 7.). Ezen kívül Báta centralitási pontjainak meghatározására került még sor: Szond mezőváros történetének kutatása kapcsán C. Tóth Norbert 2004-ben ösz- szehasonlításképpen a szintén egyházi földesúr birtokában lévő Báta elemzését végezte el,8 majd 2012-ben a Báta középkori templomának feltárását tárgyaló publikációmban magam is kiszámoltam a település centralitási pontjait.9 Meg3 Uo. 12. p. 4 Valter Ilona szíves közlése. 5 Kubinyi 1971. 75. p. 6 KUBINYI 2004a. 24. p. 7 ÉDER 2010. 38—43. p. Köszönöm a szerzőnek, hogy kéziratos disszertációját felhasználhattam. 8 C. TÓTH 2004. 596. p. 153. jegyzet. 9 K. NÉMETH-RÁCZ 2012. 159. p.
