Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Műhely - K. Németh András: Tolna megye központi helyei a középkorban
MŰHELY K. NÉMETH ANDRÁS TOLNA MEGYE KÖZPONTI HELYEI A KÖZÉPKORBAN1 Közismert, hogy a középkori Magyarországon az ország méretéhez és népességszámához képest igen kevés jogi értelemben vett város létezett. A kutatás már régen felhívta a figyelmet arra, hogy a kevés királyi szabad város mellett a hazai városfejlődésre olyannyira jellemző nagyszámú mezőváros (oppidum) - bár jogilag nem számított annak - kisebb-nagyobb mértékben városi funkciókat is ellátott, ilyen értelemben tehát a városhálózat részének tekinthető. A települések egymáshoz viszonyított hierarchiájának megállapítása érdekében Kubinyi András egy 10 pontból álló kritériumrendszert dolgozott ki, amelynek alapján számos régió központi helyeit össze is gyűjtötte. A kritériumokat legutóbb és a legnagyobb területre alkalmazva az Alföld kapcsán használta, itt részletesen bemutatta a centralitás meghatározását célzó korábbi hazai kutatásokat is. A tíz kritérium - amelyek mindegyikére 1-től 6-ig terjedő pont adható - a következő: I. uradalmi központ, főúri rezidencia; II. bíráskodási központ, hiteles hely; III. pénzügyigazgatási központ; IV. egyházi igazgatás; V. egyházi intézmények; VI. a településről 1440-től 1514-ig a bécsi vagy krakkói egyetemre beiratkozottak száma; VII. kézműves vagy kereskedőcéhek száma; VIII. úthálózati csomópont; IX. vásártartás; X. a település jogi helyzete. Kubinyi a fenti szempontok alapján hét különböző településcsoportot különített el: 1. elsőrendű (főbb) városok (41-60 centralitási pont, a továbbiakban c. p.); 2. másodrendű városok (31^10 c. p.); 3. kisebb városok, valamint a jelentősebb városfunkciót betöltő mezővárosok (21-30 c. p.); 4. közepes városfunkciót ellátó mezővárosok (16-20 c. p.); 5. részleges városfúnkciójú mezővárosok (11-15 c. p.); 6. átlagos mezővárosok és mezőváros jellegű falvak (6-10 c. p.); 7. jelentéktelen mezővárosok és központi funkciót ellátó falvak (1-5 c. p.).2 1 A tanulmány az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/00003/12/2) támogatásával készült. A térképet Nagy Béla készítette, munkáját ezúton is köszönöm. A kézirat lezárása után előkerült néhány, officiálisokat említő adat, amelyeket már nem építettem be az adattárba: Pay (ZsO VII. 278. sz.), Vaszar (KŐFALVI 2006. 566. sz.). A tanulmány következtetéseit ezek az adatok érdemben nem befolyásolják, mert csupán a legalsó településhierarchiai szint településeinek számát gyarapítanák. 2 KUBINYI 2010. 13-16. p. Urbs. magyar várostörténeti évkönyv viii. 2013.213-247. p.
