Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Magyar Várostörténeti Atlasz - Czoch Gábor: Sátoraljaújhely. Magyar Várostörténeti Atlasz 2
210 Magyar várostörténeti atlasz méltán kapott első díjat - ami egyben Nagy Bélának, az MTA BTK Történettudományi Intézet munkatársának az atlasz térképeinek kidolgozásában végzett munkáját is dicséri. Végül, a negyedik tematikus térképen a kora újkori városi szereket láthatjuk. Szemek a „város nagy részétől eltérő birtoklású területeket nevezték” (24. p.), a két legfontosabb a Borsiszer és a Barátszer volt. Az előbbi onnan kapta nevét, hogy ezt a város déli részén fekvő területet nem Sárospatakról, hanem a Borsi kastélyból igazgatták, míg az utóbbi a szinte már a város alapításakor itt megtelepedő pálos rend földje volt. A várostörténeti atlasznak szintén kötelezően előírt eleme a város topográfiájának alakulását bemutató, illetve a térképeket kísérő történeti kommentár. Tringli István azonban jóval nagyobb munkát végzett annál, mint ami a nemzetközi elvárásokban megfogalmazódik. A Sátoraljaújhely város történeti helyrajza című elemzés a város területének, fekvésének és környékének általános földrajzi bemutatását követően kronologikus rendben, három nagyobb egységben (az alapítástól 1526-ig, 1526-1711 között, 1711-1867 között) tekinti át - ahogy a szerző nevezi - Sátoraljaújhely településtörténetét, amit három tematikus fejezet követ Topográfiai leírás, A város külterületei és Gazdaság címmel. Érdemes azonban felidézni néhány nagyobb alfejezet címét is: 2.3. Az 1261-es kiváltságlevél (7-9. p.);3 2.4. Mezőváros, vár és uradalom 1526-ig (9-12. p.); 2.5. Egyházi intézmények a reformáció előtt (12-16. p.); 3.2. A város a mohácsi vész után (17-18. p.); 4.3. Városigazgatás az újkorban (21-22. p.); 4.4. Nemzetiségek (22. p.); 5.1. A hagyományos térszemlélet (22-23. p.); 5.4. Az utcák (25-28. p.); 6.1. Szántók, rétek (32-33. p.); 7.3. A vásárok (35-36. p.). Úgy vélem, a például választott alfejezetek felsorolásából jól látható a szerző szándéka. Nem egyszerűen arra vállalkozott, hogy részletes magyarázatokat fűzzön a térképekhez, és nem korlátozta munkáját szigorúan a város topográfiájának történetére sem. Miközben természetesen ez utóbbi kitüntetett szerepet kap az egyes városrészek, az utcák, a telkek és a házak, épülettípusok, illetve a városhoz tartozó külterületek részletes ismertetésével, a munka kitér a város jogviszonyainak, az uradalomhoz, a földesúrhoz fűződő kapcsolatainak bemutatására csakúgy, mint a városigazgatás vagy az egyházi intézmények elemzésére, és nem utolsó sorban a népesség összetételének és a városi gazdálkodás jellemzőinek vizsgálatára is. Ezt a sokrétű érdeklődést tükrözi egyébként az elemzéshez szervesen illeszkedő, azt kiegészítő történeti topográfiai adattár is, amely a várostopográfia meghatározó elemeit veszi sorra tematikus bontásban, 3 A fejezet oldalszámmal jelzett terjedelméhez azt is tudni kell, hogy a kiadvány a kötelezően megszabott térképméret következtében A/3-as méretű, és a szöveges rész kéthasábos tördelésül Az alfejezetek címei előtt a kötetben szereplő sorszámozást e felsorolásnál a jobb áttekinthetőség érdekében közlöm.
