Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Magyar Várostörténeti Atlasz - Czoch Gábor: Sátoraljaújhely. Magyar Várostörténeti Atlasz 2
Sátoraljaújhely. Magyar Várostörténeti Atlasz 2. 211 de ahol az utcákra, a különböző középületekre, a város természeti környezetére és gazdaságilag hasznosított területeire vonatkozó adatok mellett például a népességszám alakulására, vagy a város jogállására, kiváltságaira, birtokosaira vonatkozóan is találunk információkat. Végül nem szabad említés nélkül hagyni azt sem, hogy a szöveges rész igen gazdagon illusztrált: egy Sátoraljaújhely környékéről 1912-ben készült térkép mellett a városról fennmaradt ábrázolásokat, a 18-19. századból származó házalaprajzokat, utcákat, egyes házakat megjelenítő metszeteket és fotókat tartalmaz (a felvételek jelentős részét maga a szerző készítette). A Sátoraljaújhely város történeti helyrajza című elemzés és a Történeti topográfiai adattár együttesen tehát lényegében egy sajátos szempontból megírt kiváló kismonográfiát alkot. A szerző a politikai, társadalmi és gazdasági viszonyokat a városi tér alakulásának függvényében vizsgálja, másként fogalmazva a város térbeliségének középpontba állításával vázolja fel Sátoraljaújhely történelmét a kezdetektől a 19. század közepéig. A Magyar Várostörténeti Atlasz sorozat első kötetének szakmai színvonala, minősége igen magasra tette a mércét, de egyértelműen kijelenthető, hogy a sátoraljaújhelyi atlasz méltó követője a soproninak. A kettő között vannak természetesen eltérések, de nincs különbség abban, hogy a sátoraljaújhelyi atlasz mind tudományos tartalmát, mind kivitelezését tekintve kiemelkedő munka.